Az 1930-as években megszületett az East Enden, London szegénynegyedében egy szegény zsidó szabó hetedik gyermeke. Egy XX. századi Twist Olivér-történet is kezdődhetne így. A fiú, Lionel Bart zenei őstehetség volt, amolyan angol Seres Rezső. Mint híres magyar kortársa, állítólag ő sem tudott kottát olvasni, a dallamokat elfütyülte barátainak, akik lekottázták, hangszerelték a dalokat. 1960-ban aztán elfütyülte barátainak az Oliver című musicalt, Dickens regényének zenés átiratát. Három évvel később a darab már a Broadway-n futott sztárszereposztásban, 1968-ban Carol Reed filmre vitt változata pedig öt Oscart és két Golden Globe-ot zsebelt be.
Hogy mi is a siker titka? Dickens és Bart ismerték azt a világot, amiről meséltek. És tudtak a tizenkilencedik századi London nincstelen árváiról, alvilági pokláról, a kisemmizettek nyomoráról úgy írni, hogy abból egy örök érvényű, angyali szépségű és igaz mese lett. Mese, ahol a jók győznek, a rosszak megbűnhődnek, a vicces és jólelkű zsiványon lehet nevetni, a rosszak gonoszságán fel lehet háborodni, egy árvaházi kisfiú szívfacsaró történetén meg lehet hatódni. Ha pedig a világhírű meséhez világhírű dalok társulnak, garantált a nagyszerű nyári szórakozás az egész családnak!
A(z) Gárdonyi Géza Színház előadása
Hozzászólások