Purim, avagy a Sorsvetés

balett, 2003.

Értékelés:

1 szavazatból
Szerinted?

A Győri Balett Purim előadása nem csatlakozik a széles körben dívó aktualizálási hullámhoz: csupán életet lehel egy kiváló érzékkel megtalált történetbe, az Eszter Könyve, a fordulatos, tanulságos, két és félezer éves széphistória egykor népszerű, mára elfeledett, a színpadról a zsinagógába visszaszorult történetébe. A rövid, tömör és izgalmas mű egyike azon kevés zsidó szent iratnak, amelyben semmilyen formában sem szerepel a Kimondhatatlan Név: a színházat a görög, majd római hódítás idején, szellemi önvédelemből különösen veszélyes, istentelen szokásnak bélyegző talmudi tiltás ("Tartijjot vökirkeszáot"), sok más szigorú megkötéssel együtt az év egyetlen nagy, vidám örömünnepén, purimkor átmenetileg érvényét vesztette.

A gonosz Hámán kezeitől megmenekült, az életükre törő gonosz főminiszter fölött diadalt arató perzsa zsidók ünnepét már a középkor kezdetétől színpadias elemek jellemezték. Már a Megila templomi felolvasása is számos teátrális jegyet mutat (dobogás, kereplőzés, a hívek bevonása a szöveg recitálásába, Hámán fiai nevének különös sorolása, stb.). A XII.-XIII. századtól ismert purim-i játékok, az ún. purimspiel-ek pedig a korabeli, középkori keresztény népi, ünnepi játékok által megihletve mutatták be játékosan Eszter királyné történetét.

A történet egy sajátosan modern változata az Eszter könyvének, amely bemutatja, hogy Eszter hogyan ad reményt Zitomir város kétségbeesett lakóinak. "A gaz el akarta veszejteni az igazt, de a gonosz került az ártatlan kezére." A történet egy extatikus táncdrámává válik, amikor kibontakozik, hogy Eszter a király felesége lesz - egy őrületes helyzetben, csak azért, hogy megmentse népét.

A(z) Győri Balett előadása

Stáblista

Hozzászólások