Részegek

előadás, magyar, 2016.

Értékelés:

17 szavazatból
Szerinted?

Modell, bankár, menedzser, prostituált, fesztiváligazgató, építőipari alkalmazott. A sors különös játéka folytán a belőlük összeverődött társaság jelenik meg a Részegekben. Istenről, szeretetről, szabadságról, önmaguk kereséséről beszélnek akadozó nyelvvel. Leginkább azt próbálják megfogalmazni, hogy kiüresedett, józannak tűnő világunkban van-e még helye az őszinteségnek, lehet-e valódi szeretetet találni.
A Részegek a mai ember, az európai civilizáció alapproblémáira kérdez rá. Arra a racionálisnak, toleránsnak és józannak hazudott életformára, amely valójában az európai ember létének értékvesztését, a szeretet, a hit, a kultúra eltűnését, a hazug ideológiákat takarja. Erről azonban csak néhány részegségében őszinte figura képes fájdalmasan, eltorzult tudattal beszélni egyfajta apokrif gyónásként.
A szerző a kortárs orosz színházi élet mára már kultikussá vált drámaíró-rendezője, az 1974-ben Irkutszkban született Ivan Viripajev, aki mintegy 15 évvel ezelőtt robbant be az orosz színház világába. Az egyik első, nagy sikerű drámája nyomán elnevezett és munkatársával, Viktor Rizsakovval közösen elindított Oxigén (Kiszlorod) művészeti mozgalom egy új hangvételű és szellemiségű színházi nyelv megteremtésére tesz kísérletet. Viripajev több művét számos európai nyelvre lefordították és Európa jelentős színházaiban hatalmas sikerrel játsszák.
A Részegeket színpadra állító Viktor Rizsakov a Nemzeti Színházban is nagy sikerrel futó, POSZT-díjas Fodrásznő rendezője, aki szintén a kortárs orosz és európai színház élvonalbeli alkotói közé tartozik. A moszkvai Mejerhold Kortárs Művészeti Központ igazgatója, Sztanyiszlavszkij-díjas színházpedagógus nem először rendez előadást Viripajev szövegéből. A szerző különleges drámai nyelvezetét mindig újszerű színházi formában igyekszik megszólaltatni, amely a szöveg felszíne mögött húzódó mélyen filozófiai, morális gondolatokat groteszk, szeretetteljes humorba ágyazva, expresszív színészi játékkal juttatja el a közönséghez.
Az orosz új dráma mozgalom tagja, Viripajev szerint azért mennek színházba és moziba az emberek, hogy átéljenek egy konfliktust, hogy megtisztuljanak. Fontos, hogy rátaláljanak valami titkosra, ijesztőre a maguk belső világában, és megszabaduljanak negatív érzelmeiktől és komplexusaiktól. Rizsakov pedig minden rendezése során azt kutatja, hogyan érheti el, hogy a színházban a néző ne kukucskáló legyen, hanem a történetek résztvevője, hogy a színház belül játszódjon le: a néző fejében, szívében?

A(z) Nemzeti Színház előadása

Bemutató időpontja:

2016. november 19., Nemzeti Színház

Stáblista

Hozzászólások

7/10
ethanlee 2017 márc. 29. - 16:40:44 7/10
Erre a darabra különösen igaz, hogy meg kell várni a végét. (Bár nem is tartanak szünetet, vannak akik így is felállnak és elmennek. Csak óvatosan mert Szûcs Nelli meglepetést tartogat az ilyen alakoknak :D) Az elsõ fele borzalmas, és irritáló, a második fele viszont mély és érzéki. A látvány, zseniális. Nekem nagyon tetszett a zajzenekar is, viszont ez egy megosztó eleme az elõadásnak, mert már ettõl is sokan feszengtek. Ami nem tetszett, hogy az elején borzasztóan bugyuta a szöveg, és semmiképp sem magyarázható azzal, hogy részegség állapota miatt olyan amilyen. Folyton ugyanazokat a mondatokat ismétlik, ami nagyon kínos és kényelmetlen érzést kelt, mert nem viccesek. Viszont az elõadás második fele, kompenzál és kárpótol. Összességében jó elõadás, csak az eleje ne lenne.
10/10
bundi8 2017 jan. 25. - 10:25:11 10/10
10/10! Mindenkinek csak ajánlani tudom.
fél XX 2016 dec. 18. - 22:19:23
Nagyon eredeti színpad, a színészek is kitesznek magukért, a végsõ következtetés lehetne magasztosabb mint a sz.ni mindenre.