„Az Úristen szól rajtam keresztül,
mert az Úr mindig azokon keresztül szól a világhoz,
akik részegek.”
Szép lányok, fesztiváligazgató, prostituált, multis menedzserek, bankigazgatók, megcsalt férjek és feleségek, és mind, az első jelenettől az utolsóig nagyon részegek. Szélsőséges állapotban szélsőséges helyzetekbe kerülnek. Megkérdőjeleződnek azok az alapértékek, amik szerint próbálnak élni a hétköznapokban, és olyan kérdésekre kell választ adniuk, amiket régen nem tettek fel maguknak.
Tudok szeretni? Miért élek? Hogyan ne hazudjak? Van élet a halál után? Mitől félek? Miért félek mitől? Miért mondják, hogy egy macska ölte meg az anyámat? Anyám él!
Bonyolítja a helyzetet, hogy ezek a részeg emberek nem értenek egyet a feltett kérdésekre adott válaszokban, ezért sokat vitatkoznak. Ez néha nagyon szórakoztató, néha megható, és néha arra késztet, hogy mi is elgondolkodjunk, hogy is van ez. Meg hogy mi az az ez, ami hogy is van.
Ivan Viripajev kortárs drámaíró és rendező az orosz Új Dráma és az Oxigén művészeti mozgalom elindítója, aki a nyers valóságot írja meg költői nyelven, ismerős figurákat humorban gazdag helyzetekbe helyezve. A Részegek az egyik legnépszerűbb műve, amit számos nyelvre lefordítottak és játszanak Európában és szerte a világon.
A(z) Budaörsi Latinovits Színház előadása
Hozzászólások