Cselekmény:
Előjáték: Genovában a nép fiai ragadták magukhoz a hatalmat. Olyan férfit akarnak dogénak, aki közülük való. Paolo és Pietro, a felkelés két vezére Simon Boccanegra megválasztását támogatja. Boccanegrát Fiesco, a patrícius párt feje halálosan gyűlöli, leánya, Maria és a fiatal hajós frigyét becstelennek tartja, ezért Boccanegrától elszakítva, rabként őrzi palotájában. A férfi abban reménykedik, hogy mint doge kiszabadíthatja Mariát. Elszántan hatol be a Fiesco-palotába, ám hitvesét a ravatalon fekve találja.
I. felvonás: Amelia Grimaldi, a patrícius párt egyik vezérét, Gabriele Adornót szereti, aki titkos lázadást szít a 20 éve uralkodó doge ellen. Fiesco Pater Andrea néven bujkál. Tőle tudja meg Adorno, hogy Amelia nem Grimaldi-származék, örökbe fogadták kislány korában. Jön a doge, hogy megkérje Amelia kezét Paolo számára. Amelia kiönti szívét a dogének, miközben megmutat egy féltve őrzött arcképet a férfinak: édesanyjáét. Ugyanazt a nőt ábrázolja, mint egy másik arckép, amely a doge legdrágább kincse: hitveséét. Apa és leánya boldogan ölelik át egymást. A hatalmas vagyonra áhítozó Paolo elraboltatja Ameliát. Adorno megölte Amelia elrablóját, a tömeg üldözi a segítségére siető Fiescoval együtt.
II. felvonás: Paolo maga elé vezetteti az elfogott Fiescot és Gabrielét. Szabadságot kínál mindkettőjüknek, ha beveszik maguk közé és részt vehet Boccanegra hatalmának megdöntésében. Mikor Gabriele megtudja, hogy a doge Ameliát a házában őrizteti, esztelen féltékenységében tőrt ragad, ám a lány meghiusítja a gyilkosságot. Boccanegra iszik a méregpohárból, amelyet intrikusai készítettek számára. A haldokló Boccanegra felfedi Gabrielének Amelia titkát. A férfi elszántan veti magát a lázadó nemesekre, hogy kiérdemelje a doge bocsánatát.
III. felvonás: Fiesconak a doge megkegyelmez, ám Paolóra, a nemesi lázadás fő szítójára vérpad vár. Fiesco a már súlyos állapotban lévő Boccanegrától tudja meg a nagy titkot: Amelia Grimaldi nem más, mint Maria leánya, Fiesco rég halottnak hitt unokája. Az aggastyán megtörten döbben rá, hogy egész életében téves úton járt, amikor mindig a gyűlölet, és nem a szeretet vezérelte. Az oltártól jön Amelia Adorno oldalán. Boccanegra leánya ölében, megbékélten hajtja fejét örök álomra.
Legendás Met-karrierjének negyedik évtizedében Plácido Domingo történelmet ír: a darab bariton címszerepében mutatkozik be. Azután, hogy gyakorlatilag az összes klasszikus és modern darab tenorszerepét elénekelte, páratlanul hajlékony hangját baritonszerepekben csillogtatja.
A(z) Belvárosi Mozi - Szeged előadása
Hozzászólások