Programkereső
Színház

Testek filozófiája

balett, magyar, 2010.

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás
Minden alkotót érdekel a filozofálás lehetősége, az elmélkedés, a világegyetem, a természet, az élet okán, célján, a tudás és megismerés lehetőségén, a szépség mibenlétén, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltán. Alapvető kérdéseink, melyek megválaszolása vagy akár csak a válaszokon való gondolkodás egyaránt szellemi feladat. Ilyen típusú gondolatok kifejezése pedig általában szavakban, verbális úton történik. A testünk mozdulataink által vajon képes-e közvetíteni ilyen tartalmakat? Képes-e az érzelmek, emberi viszonyok, intenzitás, dinamika ábrázolásán túl olyan fontos kérdések megválaszolására, melyek bizonyos nézet szerint filozófiai gondolkodásunk alapkérdései. Mit tudhatok? Mit kell tennem? Mit remélhetek? Mi az ember? És vajon a kérdésekre testünk ugyanúgy válaszol-e, mint szellemünk tenné? Filozófia és test vajon egymással ellentétes fogalmak? Nem világnézetet, világképet vagy ideológiákat akarunk megfogalmazni, ahogy maga a filozófia is különbözik ezektől, csupán saját eszközeinkkel reflektálunk a kérdésekre, problémákra. A bölcsességre és igazságra való vágyunk fejeződik ki akkor, mikor testünket nem kímélve verejték árán arra bírjuk, hogy véleményt formáljon saját létéről és körülményeiről. Hiszen bennünk van mindenkor az, ami a filozófia szó eredeti, görög jelentése: a bölcsesség szeretete. Ugyanakkor a szó másik eredeti jelentése is okot ad a sajátos filozofálásra, hiszen első, igazi értelmében mesterségbeli tudást, ügyességet jelentett. Ha ez a tudás testünk kifejezőerejének ismeretét, mozdulataink gondolat-és érzelem-közvetítőképességének birtoklását jelenti, akkor ebben az ügyességben szinte mindkét jelentés egyszerre válik igazzá.

A(z) Szegedi Kortárs Balett előadása

Bemutató időpontja:

2010. december 10., Szegedi Kortárs Balett

Stáblista:

Alkotók

Hozzászólások

Spoiler
10/10
FElepHánt 2011 jan. 29. - 18:56:19 10/10
FeHér ElepHánt Kulturális Ajánló Portál-------- www.toptipp.hu--------------------- TESTEK FILOZÓFIÁJA------ Juronics Tamás --- Szegedi Kortárs Balett----- Súlyos a táncszínházi alkotók keresztje: sztorit, librettót kell kitalálni, szituációkat, karaktereket, ritka kivétel, amikor "tiszta tánc" születik csak zenébõl, gesztusból, geometriából. De fogalmakat jeleníteni meg a színpadon, hát az aztán istenkísértés! Juronics Tamás-nak mégis sikerült... A Rossz, a Bûn csak arányzavar, állította Mahatma Gandhi: mint a Tudás Jellem, a Gyönyör Lelkiismeret, a Gazdagság Munka nélkül. A Hét Fõbûn párhuzamaként ellentétes fogalom-párokat állított fel, ezen dichotómiákra épül a Testek Filozófiája. A klasszikus zenére konstruált jeleneteket kétszer láthatjuk, így a koreográfus is dupla lélegzethez jut, mi pedig, legalább egy kicsit mélyebben élhetjük át a mûvet. A kortárs zenében bevett szokás, hogy többször játsszák el egymás után az ismeretlen zenei nyelven szóló opuszokat. /Hát lehet Webern-t, Ligeti-t, Kurtág-ot másképp befogadni?!?/ Itt is fényesen beválik a módszer: az elsõ rész brutális katyvasz-elektronikájából önkéntelenül menekülünk a megkapó látvány zené-hez, próbálunk minél többet memorizálni, hiszen a takaros bevezetõbõl már megtudtuk: az érzékelés után, majdand az értelmezés következik. Kettévágott gordiuszi csomó, melyben nem felezõdik, hanem dupla fokozással, triplán hatványozódik a sokszorozott élmény! A beetetõ fázis hervasztó akusztikája után balzsamosan simogatnak a romantikus zongora-hangzatok, egybõl találó értelmezést nyernek a trikókon megjelenõ fogalmi kettõsségek. Tarnavölgyi Zoltán a Tudomány racionalitásával gyõzködi Markovics Ágnes érzõ Emberségét, Hajszán Kitti harmonikus Szépsége fölényesen nyeri asszóját, A Fiú és a Lány közeledését a Múlt, a Jövõ, a Vágyak és a Gátlások csatározása nehezíti. A "koreográfiai kísérlet" múlhatatlan érdeme, hogy a társulat közös alkotómunkájára is épít. Ebben a képben például a fõvonalak adottak ugyan, de a heves forgatag a szereplõk improvizációiból teremtõdik. Van aki nem tudja, hogy mit is jelképez tulajdonképpen: a poétikus muzikalitású Palman Kitti bravúros mozgás-hieroglifákkal írja az égre kínzó identitás-zavarát, mígnem rájön, hogy tulajdon Kíváncsiság-át személyesíti meg: megnyugvásaként a Boldogság áradó hullámzású öröm-táncában gyönyörködhetünk. Az Isten-nek sem sikerül kibújni: Haller János genetikus fölénnyel veri vissza a mégoly herkulesi Ember támadásait. Az új zenei közegben több jelenség értelmezõdik át, a gesztuskombinációk tágabb asszociációkra adnak lehetõséget. Hat tesztoszteron-tank támad az egyszem lányra, kézrõl kézre röpül, eszeveszett forgásokkal vállról-vállra tekereg a légben, végzetes kiszolgáltatottságban, a hímek kénye-kedvére. A második verzióban is õrjöngve dübög az férficsapat, hasonlóan faltól-falig labdáznak az áldozattal, a végkifejletben azonban fordul a kocka: a hátakon az "Ösztön" felirat látható, ám a szédületes szenzitivitású Nõ, a lenyûgözõ légtornász Szarvas Krisztina fityiszt mutat az animális vágyaknak. Vagy talán a saját ábrándképeit zabolázza meg élveteg álmaiból ébredve?!? Örök ambivalenciában viaskodik egymással a Szív és az Ész, de párviadaluknak seczpercz alatt vet véget a vörösizzásban megjelenõ Szex: Finta Gábor, aki Ember-ként knock out- olt a Mindenható, a földi pályán csábos csípejével babonázza kúszó alázatba a közös cél felé nyujtózó eszme-hölgyeket. Az este abszolút gyõztese Õ: "Politika"-ként mérkõzik az "Elvek"-et képviselõ, akrobatikus fürgeségû Csetényi Vencel-lel, akit Frederic Chopin /hangosítófülke/-Forradalmi Etûdjének viharzásában, némi imbolygással ugyan, de alaposan a földbe döngöl. (Bizony: a fogalmak demokráciája sem mûködik ellensúlyok nélkül...) A menetrendszerûen érkezõ "évi rendes" darabok után, melyek több-kevesebb sikerrel gyõzik le a tematikai buktatókat, imponálóan eredeti darab született, mely nagyságrendnyi mértékben tágítja a táncszínházi lehetõségeket, miközben tömény élményt nyújtva, gyümölcsözõbb irányba mozdítja a nézõk látásmódját is.
Válasz

Értékelés:

2 szavazatból
Szerinted?
1 hozzászólás