Színház

Völgyhíd

előadás, magyar, 2010., 15 - 99 éves kor között

Értékelés:

3 szavazatból
Szerinted?

A középiskolás Péter kollégista Veszprémben. Apja üzletember - a fiú nyaranként a vállalkozásaiban segédkezik -, anyja háziasszony. Jó tanuló, szófogadó gyerek, aki nem osztja barátja, Deda mindennel szemben ellenséges, lázadó, lázító véleménynyilvánításait. Szerelme, Zsófi társaságához a lány szerint már-már túlontúl ragaszkodik. Mindig előbb érkezik a találkozókra, és vár.

Senki sem sejti, mi jár a fejében...

"Háy János ezt a drámát részben bábokra írta - mondja Bagossy László, a darab rendezője. - Szinte minden műfajt kipróbáltam már, operától operettig, kortárstól klasszikusig, de bábokkal még sosem dolgoztam. Igazi kihívásnak éreztem, hogy ezek nyelvén kommunikáljak kamaszokkal, akik számára ez a műfaj valami dedós dolog. Másrészt fontos ügynek tekintem a kortárs szerzők műveinek rendszeres színpadra juttatását. Amikor Novák János, a Kolibri igazgatója felkért a Völgyhíd rendezésére, ez a két dolog motivált a legjobban."

A Kolibri évről évre bővülő ifjúsági színházi repertoárjában a tizenévesek életére, az őket foglalkoztató jelenségekre, problémákra reflektáló színdarabokat mutat be. A színháznak nem csak az a célja ezzel, hogy a fiatalok számára valóban érdekfeszítő, izgalmas produkciókkal szolgáljon. A drámák, és a hozzájuk kapcsolódó foglalkozások - amelyeken a kamaszok együtt keresik a válaszokat az előadás által felvetett kérdésekre - segítenek fejleszteni problémamegoldó, konfliktuskezelő és empatikus készségeiket.

2010. szeptember 27-én Háy János Völgyhídja a legjobb új magyar drámaként elnyerte a Kritikusok Díját

A(z) Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház előadása

Bemutató időpontja:

Stáblista:

Szereplők

Péter (7-18 éves, gimnazista)
Deda (7-18 éves gimnazista, Péter osztálytársa)
Zsófi (17 éves, gimnazista, Deda húga)
Harmadik fiú (Deda és Péter osztálytársa)
Barátnő (Zsófi osztálytársa)
Juli (Deda és Péter osztálytársa)
Tanár (ötvenes kollégiumi nevelőtanár)
Matektanár (ötvenes férfi)
Anya (Péter anyja)
Apa (Péter apja)
Tanítónő (Péter tanítónője az általánosban, harmincas nő)

Alkotók

Hozzászólások

9/10
FElepHánt 2010 máj. 01. - 18:23:45 9/10
FeHér Elephánt Kulturális Ajánló Portál--------- www.toptipp.hu ---------------- VÖLGYHÍD ---------------- Bagossy László --------------- Kolibri Színház----------------- Baljós expozíció! - Csuklyás angyalok, valami furcsán fura képkeretben aláhulló gyermekbábok, Bach és amitõl legjobban irtózunk, (jézusom!): szienkiewiczi megváltó-mítosz... De néhány dermesztõ perc után, játszani kezd a Kasimir-bõl tovább fejlesztett, ezerarcú keret, fürge váltásokkal változik kollégiumi hálószobává, terített asztallá, telefonfülke lesz avagy vízibicikli. Megismerkedünk a WC-ben cigizõ tanulókkal, akik karcosan életszagú, szellemes beszólásokkal örvendeztetnek meg. Szanitter Dávid a luciferi örök kétkedõ, a mindent kifigurázó Deda-ként kamaszosan vehemens, elementáris humorral remekel, barátját, Pétert, a depressziós hallgatagot Mészáros Tamás hitelesen kelti életre. Azt eddig is tudtuk, hogy a Kolibri bábszínészei játékban, beszédben is milyen kiválóak, most fordult a kocka: három prózai színész animálja bábokat, míg a többiek, felnõtt-szerepek eljátszása mellett, a kiegészítõ bábmozgatást is végzik. Példás összmunka, igazi együttes-bravúr! A vízibiciklizés után a stégen üldögélés összehozza a gimnazista párt, Háy János a titkos kamaszgondolatokat kihangosítva, az egymást keresõ kezek tétovázó közeledésével az elsõ szerelem poézisét teremti meg. Itt már a Máté Passió is helyére kerül, a lélekbe markoló mezzo-ária motívuma, szüntelen megújuló formában, végig is kíséri a történetet. Külön értékelést kíván a bábok arca: a született rosszcsont húsos realitása és a hyperérzékeny fiú gyógyíthatatlan sebzettsége. Bagossy László azonban nemcsak ezzel tûnik ki, rendezése értelmezésben, szerkesztésben, ritmusban is hibátlan, a térváltások, a képkeret szüntelen metamorfózisaival, bámulatos innovációk, a töretlen ritmus is mintaszerû. A szülõk, tanárok bemutatása is találó, legemlékezetesebb az extrém észjárású matektanár Németh Tibor, aki egy hatásos zenei betétben, mint play-back dobvirtuóz is nagyot alakít. Közben a cselekmény óvatos sunyisággal halad a tragikus végkifejlet felé, a szörnyû tett motivációit utólag nem egészen értjük, de a színpadi élmény bûvöletében elfogadjuk a lehetséges magyarázatokat. A retardált kamasz Péter paranoiásan féltékeny, tanárra, barátra, de a lány apjára, bátyjára is, nyomasztja a családi szeretetlenség és az iskola, a kollégium légköre, ráadásul barátja a felnõttlét kilátástalanságát jövendöli és hagymázos keresztrefeszítési rémképekkel tömi a fejét. Hiába gyõzködi a darabban egyetlen normális lénynek tekinthetõ Zsófi, hiába rajzolja meg a szerelmes lányt Megyes Melinda az érzelmek skáláján szuggesztíven játszva, az egyre zavarodottabb lelkületet már semmi sem tarthatja vissza. A képkeret szeszélyesen variózó távolodása jelzi a teljes kétségbeesést, a szerelmesek lábai, melyek a csókjelenetek végén tündérien billegõ sarokemelésekbe animálódtak, most végzetes lépcsõkön haladnak felfelé, részvétlen angyalok lebegõ közegében. Istenkísértõ vállalkozás, vizuális remeklés, melynek vakmerõsége elnyeri jutalmát: a célközönség gimnazisták visszafojtott lélegzettel élik át, csakúgy, mint a bámulatba dermedt vájtszemûek.