Frida Kahlo, antikapitalista „propaganda”, Dr. Máté Gábor és tudósok által elemzett kultuszfilmek év végi szubjektív könyvajánlónkban.
Karácsony előtti válogatásunkban olyan könyveket listázunk, amelyek – azontúl, hogy a fa alá is kerülhetnek – kifejezetten izgalmas és akár felszabadítóan újszerű szempontot kínálnak egy égető vagy érvényes kérdéshez. Nem véletlen, hogy a rövid listát a tényirodalmi (non-fiction) megjelenések uralják.
Frida Kahlo: Napló
Zsebben is elfér, a maga nemében pedig igazi szenzáció, hogy megjelenik Frida Kahlo naplója, aki éppen annyira ismert, hogy róla kialakult kép is torzuljon. Arca ma pólókon, hűtőmágneseken, bögréken szerepel, az önálló, feminista nő szimbóluma – pedig testi fájdalmai folyamatos szenvedést okoztak neki, Diego Riverához fűződő viszonya sem olyan volt, ahogy egy kapcsolatot a tipikus manhattani kávézókban üldögélő független újbaloldali nőpárti elképzeli. Ami igazán megragadóvá teszi az ő személyét, az az életét körülölelő szenvedély, és ahogy szerelemről, életről, halálról, szenvedésről ír. A kötet Szabó T. Anna fordításában jelent meg.
Poket Zsebkönyvek
Máté Gábor: Normális vagy
Idén a csapból is ő folyt, a kötet eredetije pedig hónapokig szerepelt a New York Times bestsellerlistáján. A Kanadából világkarriert befutó Dr. Máté Gábor úgy érkezett haza, mint próféta, akit végre megértenek itthon. A Normális vagy sokak számára fog AHA-élményeket okozni: a szerző alaptétele, hogy a világ (működése) beteg, és nem veled van a baj. Ez hangozhat önfelmentésként is, de meggyőző bizonyítékok vannak mögötte a pszichológia, az orvostudomány és a kultúrtörténet határterületeiről. Aki azonban olvasta A test lázadását vagy a Szétszórt elméket, annak nagy újdonságokat ez már nem tartogat. Máté Gábor munkásságának azonban nagyszerű összefoglalója majdnem 600 oldalon.
Open Books
Erik Olin Wright: Hogyan legyünk antikapitalisták a 21. században
Az utóbbi évek világpolitikájának jobbra tolódását a széles tömegek tétlenül nézték, s talán még tapsolnak is neki, az értelmiség körében azonban egyre sürgetőbben jelentkezik az igény a baloldaliság újrafogalmazására. Erről tanúskodik a Partizán csatorna, Slavoj Zizek növekvő népszerűsége vagy Guy Debor újrafordítása is. Erik Olin Wright amerikai marxista szociológus, 2019-ben hunyt el. Egyik fő műve most magyarul is olvasható: ez a kapitalista társadalmi berendezkedés alapos kritikája mintegy 150 oldalon, és annak is jól fekszik, aki hallani sem akar baloldali eszmékről. Miként egy közelmúltbeli kutatás is bizonyítja, az emberek többsége hajlana a baloldali gondolkodásra, éppenséggel baloldali, szociáldemokrata elveket oszt, csak éppen fogalmi zavartól szenved: nem tudja, mik ezek. Wright könyve egyszerre világos, közérthető, mély és még valami bensőséges törődés is kiérződik belőle.
Open Books
Szergej Geraszimov: Harkivi napló
Az ukrán-orosz háború traumatizálta Európát. Nem hittük volna, hogy tőlünk ennyire közel fegyveres konfliktus törhet ki, és olyan kegyetlenségeket szenvedhet el az ukrán nép, amik a 20. század legsötétebb éveit idézik. Az ukrán sci-fi és fantasy író, Szergej Geraszimov akkor kezdett naplót írni, amikor az oroszok támadásba lendültek. Nem túl vastag könyv, villámgyorsan, a pillanatok hevében keletkezett, és megdöbbentő bepillantást nyújt abba, hogy milyen folyamatos rettegésben, halálfélelemben élni, milyen szembesülni a putyini propaganda hatásával, miközben ők a bőrükön érzik a valóságot. Ilyen egyszerűen erős mondatokkal: „Másképpen vélekedni, azt gondolni, hogy valamelyik nemzet jobb lehet a másiknál, egyenértékű azzal, mintha valaki azt mondaná, hogy akik hétfőn születtek, jobbak azoknál, mint akik pénteken jöttek világra.”
Helikon Kiadó
Nagy Ádám (szerk.): A téridőn is túl
A popkultúra legjelesebb karakterei Zsákos Frodótól a Jokeren át Baby Yodáig foglyul ejtették az emberek képzeletét, ez azonban nem jelenti azt, hogy népszerűségük okán butácska mániáknak gondoljuk őket. Éppen ellenkezőleg: mivel annyi rajongót szereznek, valami lényegiről árulkodnak, ami a korunkra és ránk jellemző. Nagy Ádám olyan kötetet szerkesztett tucatnyi szerző esszéisztikus tanulmányairól, amik a filmes univerzumokat a tudományhoz kapcsolják. Milyen lehetett Középfölde településföldrajza? Vannak-e hasonló narkotikumok, mint a Dűnében megjelenő fűszer? És mit mond egy pszichiáter, ha Joker besétál a rendelőjébe?
Athenaeum Kiadó