Húsz év alatt, mióta a Mátrix első része elkészült, a film ikonikus jelenetében szereplő piros pirulának számos jelentése lett. Hogyan lett a nemváltás szimbólumából az amerikai szélsőjobboldal mémje, és hogyan szerezték vissza a Wachowski-testvérek?
Az első Mátrix-filmben Morpheus, foncsorozott napszemüvegben és földig érő krokodilbőr kabátban, választás elé állítja Thomas Andersont, miközben kint villámok hasítanak az éjszakai égbolton. Mond valamit az igazságról, amelyet eltakarnak a szemünk elől, azt mondja, mind rabszolgák vagyunk, és az elménk börtönbe van zárva. Ekkor még elég ködös az üzenet, de felkínál két pirulát:
„Ha a kéket veszed be, a játéknak vége, felébredsz az ágyadban, azt hiszed, amit hinni akarsz. De ha a pirosat, maradsz Csodaországban, és én megmutatom, milyen mély a nyúl ürege.”
Thomas Anderson – alias Neo – a pirosat választja, hiszen valóban érzi, amiről Morpheus beszél: valami baj van a világgal. Nem tudja, mi az, csak azt, hogy van. „Mint egy szilánk az agyadban, ami megőrjít.”
Alig hiszem, hogy van elevenebb példázat a 21. századról, mint a Wachowski-testvérek 1999-es eposza. Az embertelen rendszer, amely csak üzemanyagnak használja a húst, hogy hatalmas gépparkját ellássa energiával, könnyen azonosítható allegóriája lett a médiauralta, gépesített, komputerizált társadalomnak, amelybe születünk. Neo lenyeli a piros pirulát – amit a Wachowski-testvérek egyébként az Emlékmás című Schwarzenegger-filmből emeltek át –, és feltárul előtte a valóság, miszerint az ember csupán energiaforrás egy hatalmas, mesterséges intelligencia-uralta bolygón, az apokalipszis után két évszázaddal.
Neo felteszi a napszemüveget, az irodai fülkében dolgozó informatikusból bőrkabátos harcos lesz, és utánozhatatlan kúlsággal hajol el a felé záporozó golyók elől. A senkiből messiás válik.
A Mátrix 460 millió dollárt termelt a megjelenése után, hatására mindenki bőrcuccokat, fekete napszemüveget és Nokiát vásárolt, és a film kifejezései utat találtak a köznyelvbe. Ha valami furcsát tapasztalunk, azt mondjuk, „hiba van a Mátrixban”, és posztmodern spirituális guruk tucatjai kínálnak módot arra, hogy miként „lépj ki” a rendszerből.
Éppígy lett népszerű szimbólum
a „piros pirula”,
amely felébreszt a tudatlanságból, és rádöbbent az „igazságra”, amit „valakik” el akarnak rejteni a szemed elől. A mozinéző rögtön érzi – nem tudja, hanem érzi –, mit jelképez. De amennyire jól megragadható az ösztönökkel, olyan könnyen kicsúszik a kezeink közül, ha tudatosan meg akarjuk fogalmazni. S éppen ez okozta, hogy a szimbólum az elmúlt másfél évtizedben kanyargós utat járt be. A negyedik Mátrix film, a Feltámadások egyben a szimbólum jelképes visszafoglalása is, miután a Wachowski-testvérek... de ne ugorjuk előre!
A pirula vándorlása
Tavaly májusban a világ legbefolyásosabb Twitter-huszára, Elon Musk a 140 karakteres limitet jócskán alulhasználva mindössze ennyit posztolt: „Vedd be a piros pirulát.” Hogy mire gondolt, az rejtély, de ez senkit nem zavart. Hiszen, úgy tűnik, a „piros pirula” immár üres metafora. Ivanka Trump, a leköszönő elnök lánya vidáman válaszolt: „Bevéve.” Egy órával később Lilly Wachowski is bekapcsolódott: „B*sszátok meg mindketten” – írta. Nem túl részletes válasza jelezte, hogy a szimbólum, amelyet két évtizeddel korábban a Mátrix útjára indított, messzire tévelygett az eredeti helyétől.
Fuck both of you
— Lilly Wachowski (@lilly_wachowski) May 17, 2020
A „piros pirula” ekkor már évek óta Trump-féle szélsőjobboldali csoportok farzsebében csücsült, de vándorlása korábban kezdődött. Vegyük sorra az állomásait!
2007-ben egy Mencius Moldbug néven publikáló blogger (valójában Curtis Yarvin, a Szilícium-völgyben dolgozó szoftvermérnök) tíz piros pirulát ajánlott „a demokrácia ellen”, és felvázolt egy újmonarchista berendezkedést, amit Peter Thiel milliárdos és Steve Bannon alt-right megmondóember (egy ideig Trump bizalmasa) is rajongva olvasott.
Néhány évvel később The Red Pill néven férfifórum indult, ahol az ismerkedésben sikertelen férfiak osztották meg egymással a tanácsaikat, hogy miként lehet manipulálni és uralmuk alá hajtani a nőket. Ezek a férfiak meg voltak róla győződve, hogy a liberális világ elnyomja a maszkulinitást, és ennek tudatosítására használták a „redpilled” kifejezést. (A kirekesztő, nőgyűlölő pickup-artist mozgalommal egy 2016-os dokumentumfilm is foglalkozik.)
Ezzel egyidőben a 4chan-en, a Redditen és más online fórumokon a „to be redpilled” kifejezést arra használták, amikor valaki ráébred a liberális „woke” média hazugságaira, arra, hogy a nők egyenlősége, a szexuális és a faji kisebbségek emancipációja csak a fehér ember elnyomását szolgálja, ahogy a régi politikai establishment is, akik legyőzésére Trump felesküdött. A „piros pirula” mémmé vált, és jelentése annyira megváltozott, hogy amikor a Maroon 5 Red Pill Blues címmel adott ki dalt, magyarázkodnia kellett, hogy a Mátrixért rajongnak és nem a szélsőjobboldalért. A jelenségről a The Ringer és az Atlantic is cikket közölt.
A „piros pirula” tehát azoknak a szimbóluma lett, akiknek egy csoportja tavaly, a Capitolium ostromakor megmutatták magát:
köztük vegyesen voltak QAnon-hívők, MAGA-szimpatizánsok, mezei nőgyűlölők és fehér felsőbbrendűség-hívők. Az establishment-ellenesség és az összeesküvés-elméletek azért voltak olyan vonzók, mert sokan úgy érezték, az egyre szövevényesebb valóságot meg lehet oldani egyetlen szem tabletta bevételével.
A klímaváltozás, a politikai osztállyal szembeni elégedetlenség, a médiaviszonyok megváltozása, a fake newsnak megágyazó közösségi média és mindebből fakadó bizonytalanság azokat a húrokat pengették meg az emberekben, amiket Morpheus is, amikor azt mondta, hogy valami baj van a világgal. „Nem tudod, mi az, csak azt, hogy van.”
A Smith ügynököt alakító Hugo Weaving tavaly nem ok nélkül panaszolta fel a pirula önkényes kisajátítását: „Ez csak azt mutatja, hogy az emberek nem nézik meg, mi van a felszín alatt. Nem olvasnak a sorok között. Fognak valamit, amit menőnek tartanak, a tetszésük szerint újraértelmezik, miközben az eredeti jelentés épp ellenkezője annak, ami így létrejön.”
Vissza Morpheus tenyerébe
Hogy mit jelent a „piros pirula” és a Mátrix allegóriája, arra természetesen nincsen egyetlen helyes magyarázat. De amikor Lilly Wachowski 2020 augusztusában arról nyilatkozott, hogy a Mátrixot valójában a nemváltás és a transzneműség alapélménye inspirálta, egy határozott lépést tett afelé, hogy kivegye a szélsőjobboldal kezéből a piros pirulát. „Ez volt az eredeti elképzelés. De a világ nem állt készen rá” – nyilatkozta a Deadline-nak.
A testvérpár még Larry és Andy néven készítették el a Mátrix-trilógiát, akkor sincs okunk kételkedni benne, hogy a történetet saját elidegenedésük, a férfitest kényelmetlenségének alapélménye szolgáltatta, ha a nyilatkozat amúgy jó PR-fogás volt a negyedik rész előtt. Szerencsére a franchise szélesebb, rétegzettebb allegória, és nem csupán a transzneműségről szóló példázat. Switch karaktere viszont bekerült, akinek már a neve is a nemváltásra utal. Neo és Trinity pedig olyan, mintha egyazon személynek női és férfi változatai lennének. Árulkodó, hogy az első rész fordított Csipkerózsika-jelenetében a nő az, aki csókkal ébreszti fel a férfit: az alkotók itt azt sugallják, hogy a nemi szerepek nincsenek kőbe vésve.
A Mátrix-filmek nem szolgálnak olyasféle tanulsággal, ami romba döntené a „rendszert”, az Illuminátust vagy a gyíkembereket. A Wachowski-testvérek a trilógiában arról beszéltek, hogy csakis az önfeláldozás és a szeretet vezethet egy jobb világhoz. A negyedik Mátrixban Lana Wachowski (aki ezúttal Lilly nélkül dolgozott a filmen) sorra veszi, milyen értelmezései vannak a történetnek: egy nemváltás története, kapitalizmuskritika, a kriptofasizmus stb. (S közben fricskát mutat azoknak is, akik szerint a fegyverek és az erőszakba torkolló káosz marad meg belőle.)
De ahogy a trilógia, úgy a Feltámadások is erre helyezi a legtöbb fókuszt:
