Olyan könyveket kerestünk, amik megfeleltek az alábbi feltételeknek: 1.) megjelentek angolul (vagy más világnyelveken), 2.) a messziről jött olvasó számára is érthető témákkal foglalkoznak, 3.) mégis rólunk, magyarokról szólnak. Az sem árt, ha 4.) viszonylag könnyen olvashatók, mégis többek mint lektűr, és 5.) beszerezhetők.

Kosztolányi Dezső: Esti Kornél (Kornel Esti)

Népszerű írónk utolsó prózai remekműve szinte 1936-os megjelenése óta klasszikusnak számít. Főhőse, Esti életteli, őrült mániákkal kacérkodó fiatalember, afféle gótikus alakmása a narrátornak, de több is annál. Vágyainak, ösztöneinek kivetülése. A könyv 2011-ben jelent meg az egyik legizgalmasabb amerikai kiadó, a New Directions gondozásában, Bernard Adams nagyszerű fordításában. Persze az angol nyelvű irodalom piacán könnyű elveszni a nyüzsiben, de azért jónéhány elismerő kritika született Kosztolányi általunk szeretett klasszikusáról. „Mindent összevéve, az Esti Kornél keserédes, csapongó hangulatú próza, amely olykor nosztalgikus, sokszor álomszerű, és mindig meglepő világokba vezet” – írta róla egy recenzens, aki egyúttal Joyce, Swift és Kafka műveihez hasonlította a könyvet. Megjegyzendő, hogy a New Directions kiadásában jelent meg az Édes Anna is.

Kosztolányi Dezső: Pacsirta (Skylark)

Annyi biztos, hogy Patti Smith éppen két éve olvasta Kosztolányi könyvét, meg is osztott róla egy fotót az Instagramon. A Pacsirta egy vidéki városkában, Sárszegen játszódik, ahol a Vajkayék élik szerény, kisszerű életüket. Csúnyácska lányuk 35 évesen még mindig nem talált férjet magának, a család bele is törődött a dologba. Aztán, amikor Pacsirtát nyaralni küldik a rokonokhoz, a szülők ráébrednek, hogy éveken át megfosztották magukat az élet örömeitől. És miért? Persze a szerencsétlen vénlánykájuk az oka. „Wow! Az utolsó nagyjából ötven oldal átkozottul brutális (...) Keserű pirula, de tessék csak lenyelni” – írta egy olvasó a Goodreadsen. A könyv 2010-ben a NYRB Classics sorozatban jelent meg Esterházy Péter előszavával.

Dragomán György: A fehér király (The White King)

Az elmúlt évek egyik legnagyobb könyves sikere Dragomán György nevéhez fűződik – külföldön is. A Ceausescu-diktatúra idején játszódó, lendületesen megírt regény középpontjában egy fiú áll, akinek apját a szeme láttára hurcolták el munkatáborba. A lazán egymáshoz illeszkedő novellákban/fejezetekben végigkísérjük a kora kamaszkor viharoktól, ellentmondásoktól sem mentes éveit, a fiú szembesülését az elnyomó rendszerrel, a nyolcvanas évek Erdélyének szépségeivel és borzalmaival. A fehér királyból brit-magyar koprodukcióban film is készült 2016-ban, a felejthető alkotás a jelek szerint a szerzőnek sem tetszett: „Az én könyvem, az ő filmjük” – nyilatkozta diplomatikusan az egykor filmkritikusként dolgozó író. Magyarul 2005-ben jelent meg először, angolul pedig már 2008-ban megjelent a Doubleday kiadónál. Azóta pedig több mint harminc nyelven.

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (Paul Street Boys)

Molnár Ferenc közkedvelt ifjúsági regénye talán a legismertebb, legtöbbször olvasott magyar prózai alkotás, aminek nemcsak nálunk, de Izraelben, Azerbajdzsánban és Brazíliában is kultusza van. Az utóbbi, dél-amerikai országban annyira, hogy egy rockzenekar is írt róla dalt, fordítóját, Rónai Pált pedig a brazil köztársasági elnök köszöntötte 80. születésnapján. Ha nem lenne A Pál utcai fiúk, talán nem lenne Erich Kästner A repülő osztálya sem. A New York Times egy 1927-es kritikában olyan könyvként írt róla, ami a felnőtteknek is sokat mond: „Meggyőző és eredeti képet ad azokról a virgonc csínyekről és fiús kalandokról, amik más formában a felnőttek életében is megvan. Az olvasás után mi, felnőttek is mélyebb betekintést nyerünk tetteink mozgatóiba.”

Szabó Magda: Az ajtó (The Door)

„Hogyan lehet egy öreg magyar takarítónő élete és karaktere ennyire hátborzongató és különleges?” – kérdezi az egyik olvasó a Goodreads oldalán Szabó Magda könyvével kapcsolatban. Az ajtó az idős Emerenc és az írónő alteregója között lassan beérő barátság története sok külföldi olvasót megragadott, de a szakmában is sikert aratott. Brit fordítója a Cambridge-ben élő Len Rix, akinek az Abigél és az Utas és holdvilág angol kiadásait köszönhetjük. Az ajtó azonban már 1995-ben megjelent Amerikában (Stefan Draughon fordításában), Szabó István 2010-es filmje, a főszerepben Helen Mirrennel pedig még inkább segítette az ismertségét.

Nádas Péter: Fire And Knowledge

Az Emlékiratok könyve és a Párhuzamos történetek angol, német és francia nyelven is népszerű olvasmány, már ha lehet népszerűségről beszélni ilyen vastag, nagy kitartást igénylő könyvek esetén. Nem is ezeket ajánlom most, hanem Nádas Péter 2007-ben megjelent esszé- és kisprózakötetét, amely a Fire And Knowledge címet kapta a Farrar, Straus & Giroux kiadónál. Szerepel benne Nádas első nagyobb visszhangot kiváltó elbeszélése, a Biblia, amely a szocialista családmodellt írja meg, nem is iróniamentesen, valamint a Nagy karácsonyi gyilkosság is, ami Ceausescu kivégzéséről, pontosabban annak tévés közvetítéséről szól.

Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája (The Most Beautiful Night of the Soul)

Az újságíró-haditudósító talán legjobb novelláskötete 2018-ban, Paul Olchvary fordításában jelent meg angolul. „Kegyetlen, de van szíve” – írta egy kritikus. Az írót sokan Hemingwayhez hasonlították, Fischer Tibor a Guardianben közölt méltatásában pedig megjegyzi, hogy ez a tesztoszterontól fűtött könyv egész más, mint azok az intellektuális finomságok, amiket Esterházy, Nádas vagy Krasznahorkai jelent. Jászberényi Az ördög egy fekete kutya című könyve sem ismeretlen a külföldi olvasók előtt, angolul The Devil is a Black Dog, franciául La Fièvre címen olvasható.

Tibor Fischer: Under the Frog

Az 1956-os eseményeket feldolgozó sötét komédia pont úgy kapta a címét, ahogy az olvasó sejti: a „béke segge alatt” kifejezés tükörfordításával. A történetben Gyuri, Pataki és mások kosárlabdázók, akik arról álmodoznak, hogy sportolóként majd, otthagyva a gyári munkát, bejárhatják a világot, de legalább az országot. Az erősen szatirikus regény pellengérre állítja a szocializmus vívmányait és üres retorikáját, miközben azért facsarja a magyar olvasó szívét rendesen. Ez listánk egyetlen kötete, amely angolul íródott, a magyar fordítás Bart István munkája, 1994-ben jelent meg az Európánál. Az eredetit a Penguin adta ki, a könyv a Booker-díj rövidlistáján is szerepelt. Kár, hogy a szerző az irodalmi pályát azóta a gyorsabban jövedelmező politikai megmondó szerepére cserélte.

Tóth Krisztina: Vonalkód (Bar Code)

A novelláskötetnek kötelező olvasmánynak kellene lennie gimnáziumban – amikor én jártam, akkor legalább ajánlott volt –, ugyanis nem csak fantáziadús, szellemes történeteket tartalmaz, de empátiára is nevel. Minden egyes történet a vonal különféle metaforáit jeleníti meg: a vonalat, ami elválaszt, összeköt, nyomot hagy, rokonságot és kapcsolatot jelent. Franciául 2014-ben (Code-barres), németül ’11-ben (Strichcode), angolul pedig majd ezután fog megjelenni. Peter Scherwood fordításában (Bar Code) a Jantar Publishing kiadásában kerül piacra.