Ezeken a hasábokon még nem írtam a tájfutásról, tájékozódási futásról, pedig az egykor szebb napokat látott sportág manapság reneszánszát éli.
Természetesen illik megemlékezni a Nemzet Sportolójáról Monspart Saroltáról, aki 1972-ben Csehszlovákiában tájfutó világbajnok lett, tizennégyszeres magyar bajnok volt, sífutásban hatszor nyert bajnoki címet. 1978-ban egy kullancs csípés után 6 napig volt kómában, hat hét intenzív ápolás után felépült, de részben béna maradt a jobb lába, ennek ellenére aktív sportéletet élt.
Szó szerint élete végéig a hazai szabadidősport nagyasszonya volt, aki élt és mozgott az outdoor sport világában ismerte és túlzás nélkül szerette Sacit. Személye megkerülhetetlen voltm az élsportolók ugyanúgy rajongtak érte, mint a hobbi futók.
Monspart Saci nyomában járt Oláh Katalin, aki 19 évvel később szintén Csehszlovákiában lett tájfutó világbajnok, majd 1995-ben Németországban nyert.
Többszöri halasztás után a törökországi Kocaeliben zajlik a junior tájékozódási futó világbajnokság. A megmérettetésen 30 ország 257 húsz év alatti fiatal tájfutója csap össze három egyéni és egy váltó versenyszámban.
A keddi bozótos, köves és sok tájékozódási kihívást tartogató középtávú futamon 25 év után újra magyar férfi érem született a húszéves szegedi Jónás Ferenc révén, aki bronzérmet szerzett.
Jónás Ferenc a verseny után elmondta: habár nem ezt tartja élete futásának, mert többször is bizonytalankodott technikailag, mégis az eddigi egyik legemlékezetesebb versenye volt, a koncentráció is magas fokon működött, és fizikálisan is jó állapotban érezte magát. Erre a versenyszámra készült mentálisan a legtöbbet – árulta el. A harmadik helyének nagyon örül, de szerinte egy tökéletes futással akár még fényesebb is lehetett volna ez az érem. Várja a csütörtöki folytatást, ahol a hosszú távon indul – tette hozzá Jónás Ferenc.
A még csak 18 éves Mag Viktória alig két héttel sprint ifjúsági Európa-bajnoki aranyérme után a juniorok mezőnyében is megmutatta – ezúttal a középtávon –, hogy milyen jó formában van. Elmondása szerint még saját magát is meglepte az ötödik hellyel. A salgótarjáni versenyző futása nem volt tökéletes, a mezőny elején rajtolva közel másfél órát kellett izgulnia a célban, sokáig vezetett, és végül felállhatott a pódiumra.
A Tabáni Spartacus SK 19 tájfutója, Bujdosó Zoltán a verseny elején vezetett, majd egy rossz útvonalválasztás és egy hiba után visszacsúszott az ötödik helyre. A pálya utolsó részében még egy kisebbet hibázott, így csupán kilenc másodperccel, de lemaradt a pódiumról, hetedik lett.
A sprint versenyszámot egy szintes, macskaköves terepen, sok lépcsővel, szűk utcával és jelentős szintkülönbséggel Izmit városában bonyolították le. Pódiumos magyar eredmény ugyan nem született, de a csapat átlagban nagyon jól teljesített, hat versenyzőnk is a legjobb 20-ban zárt.
