Ma már egy egész iparág épült a nők testmozgása, sportolása köré, ráadásul a versenysportban is egyre előkelőbb helyen szerepelnek a hölgyek.
Természetesen a mondenkori test edzését is a férfiak találták ki, és ők kezdték el szervezni a különféle torna–, majd küzdősport versenyeket. A korabeli hölgyek legfeljebb nézők lehettek.
A bátor nők már az újkori olimpiai mozgalom kezdeti szakaszában megjelentek a versenypályákon. Az első női olimpikon egy svájci színekben vitorlázó hölgy volt.
Helen Barbey 1868-ban született New Yorkban, édesanyja a híres Lorillard dohánykereskedő családba született. Helen Barbey 23. születésnapja előtt három nappal ment férjhez a nála 21 évvel idősebb Hermann Alexander de Pourtalèshez. A mesterségét tekintve is vitorlás kapitány vezette be feleségét a sportág rejtelmeibe.
A korabeli fél tonnás (1 to 2 ton) hajóosztály versenyeit a Szajnán bonyolították le. 1900. méjus 22-én rendezték az első, majd három nappal később a második futamot. Nem hirdettek összetett eredményét, hanem mindkét versenyen avattak bajnokot.
Az első futamon a svájci hajó végzett az élen, a három tagú legénységet a Pourtalés házaspár és Hermann unokaöccse Bernard alkotta.
Hélène de Pourtalès így lett az első nő, aki olimpiai bajnok lett. A második futamon ezüstérmet szereztek.
Két hónappal később még mindig a párizsi olimpián járunk, amikor megrendezték a női tenisztornát. A tengerentúlról érkezett az 1899-es amerikai bajnoknő, egy nevadai szenátor lánya Marion Jones, a franciák legjobb játékosa Hélène Prévost volt, Bohémia képviseletében játszott Hedwiga Rosenbaumová, míg a britek a háromszoros wimbledoni bajnok Charlotte Coopert küldték a tornára.
Az elődöntőben Cooper nyert Jones ellen, míg a másik ágon Prévost jutott be a döntőbe. Az 1900. július 11-i fináléban a brit teniszezőnő 6:1, 6:4 arányban nyert Hélène Prévost ellen.
Így Charlotte Cooper lett a történelem első egyéni olimpiai bajnoka. Őt októberben, még mindig a párizsi olimpia keretében megrendezett golfverseny amerikai győztese Margaret Abbott követte. Az 1900-as olimpián összesen 22 nő (a résztvevők mindössze 2,2%-a) állt rajthoz.
Az 1908-as londoni olimpián 37, míg négy évvel később Stockholmban 47 női versenyző szerepelt. A női íjászat előbb bekerült a porgramba (1904, 1908), majd kitették (1912), míg a műkorcsolya csak 1908-ban szerepelt az akkor még nyári olimpia programjában.
Az 1908-as londoni olimpiád volt a leghosszabb, hiszen a versenyek 187 napon át zajlottak. A műkorcsolyázó nők egyéni versenyszámában a brit Madge Syers nyert.
A teniszezőknek két tornát rendeztek, 1908. május 6-11. között a fedettpályás, míg két hónappal később a szabadtéri tornát rendezték meg. A nőknél a brit Dorothea Lambert Chambers és Gwendoline Eastlake-Smith lett olimpiai bajnok.
Magyarország első női olimpiai bajnoka Elek Ilona volt, aki páratlan módon 1936-ban Berlinben, majd 12 évvel később Londonban is megnyerte ez egyéni női tőrversenyt. 1936-ban Csák Ibolya magasugrásban lett olimpiai bajnok.
Londonban Gyarmati Olga távolugrásban győzött.
Az ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnes csúcsát később az úszó Egerszegi Krisztina tudta beállítani. Míg tavaly Tokióban a kajakozó Kozák Danuta megszerezte hatodik olimpiai aranyérmét.
Keleti Ágnesnek összesen tíz olimpiai érme van, míg a tornázó Korondi Margit és a kajakozó Kovács Katalin, valamint Kozák Danuta egyaránt 8-8 ötkarikás medállal büszkélkedhet.
