Az idei év dinamikus gyűjteményi gyarapodása jelentős szakmai előrelépéseket is hozott a Debreceni Állatkert számára, ahova nemrégiben egy hím socorrói gerle érkezett a hollandiai Arnhem állatkertjéből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram keretében.
A röpdéjében már megtekinthető daliás jövevény egyedülálló természetvédelmi értéket képvisel, mivel olyan fajhoz tartozik, amely csaknem fél évszázada teljesen eltűnt természetes élőhelyéről. Kizárólag emberi gondozásban él világszerte alig 200 egyede, mindössze 36, többségében az európai programban részt vevő állatkertben.
Mivel a kezdeményezés végső céljához, a vadonba történő visszatelepítéshez először stabil és genetikailag életképes állatkerti populációt kell létrehozni, igen örvendetes, hogy hazánkban egyelőre egyedüliként a debreceni intézmény is csatlakozott a tartóintézmények köréhez, és a remények szerint a jövőben egy tojó fogadásával az állomány gyarapításába is bekapcsolódhat majd.
A socorrói gerlét (Zenaida graysoni) hivatalosan 1972-ben figyelték meg utoljára élőhelyén, a Mexikó nyugati partjánál fekvő Socorro szigetén, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) pedig 1994-ben nyilvánította vadon kihaltnak. A természetben jellemzően magányosan, esetleg párokban élt, feltehetően mert egyedüli természetes ellenségei a ragadozómadarak voltak, amelyek sokkal könnyebben boldogulnak a csapatosan előforduló prédával.
Ebből adódóan a szigetre betelepített és visszavadult házi macskák hatalmas pusztítást végeztek a velük szemben felkészületlen állományban – valószínűleg elsődlegesen ez vezetett a kipusztulásához, de az erdei aljnövényzetet megritkító birkalegeltetés is szerepet játszhatott benne. Ez a viszonylag kis termetű, alig 200 grammos galambfaj főleg a talajszinten tölti idejét, egykori élőhelyén pedig pótolhatatlan ökológiai szerepet játszott, mivel a fák lehullott terméseinek elfogyasztásával és a magok terjesztésével hozzájárult több őshonos faj szaporodásához.
(via Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit Kft.)
