Két magyar kutatócsoport munkájának együttes eredményeként nemcsak egy ritka fosszíliával lettünk gazdagabbak, de a madárszerű dinoszauruszok európai elterjedéséről alkotott képünk is megváltozhat.
A korábbi Lendület-nyertes kutató, Ősi Attila által vezetett iharkúti ásatásokon előkerült egy pár centiméter hosszú, rendkívül töredékes, ovális alakú, különös felülettel rendelkező lelet. Bármilyen aprónak és töredékesnek tűnt, annál értékesebbnek bizonyult ez a maradvány, hiszen mára kiderült, hogy nem másról van szó, mint fosszilis dinoszaurusztojásról, amelyhez hasonlót még nem találtak Magyarországon.
Ahhoz azonban, hogy erre rájöjjenek, egy másik kutatócsoport aprólékos munkájára is szükség volt. Az iharkúti lelőhelyről az ásatások során több ezer késő krétakori, vagyis nagyjából 85 millió éves fosszilis tojáshéjtöredék került elő. Ezek alaktani, mikroszerkezeti és elemösszetételi vizsgálatának látott neki öt évvel ezelőtt munkatársaival Prondvai Edina, aki jelenleg az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport tagja.
A kutatóknak sikerült cáfolniuk egy korábban népszerű elméletet, mely szerint a leletek között előforduló leggyakoribb tojáshéjtípus, ami számos más európai lelőhelyen is előfordul, kihalt, gekkószerű gyíkoktól származik. Kiderült ugyanis, hogy a héjdarabok hasonlósága a mai gekkótojásokhoz csak felszínes – szerkezetük sokkal inkább arra utal, hogy kistermetű ragadozó dinoszauruszoktól, úgynevezett maniraptoráktól származtak.
Prondvaiék kristályszerkezeti vizsgálatokkal bebizonyították, hogy a gekkótojáshéjnak gondolt leletek madárszerű dinoszauruszok vagy akár már valódi madarak tojásaihoz tartoztak. E vizsgálatok nyomán derült ki, hogy Ősi Attiláék apró, ovális fosszíliája különlegesebb, mint gondolták. „Így döbbentünk rá, hogy ezzel a jelentéktelennek tűnő lelettel
nem mást tartunk a kezünkben, mint az első, Magyarországról előkerült fosszilis dinoszaurusztojást”
– emlékszik vissza Prondvai Edina. Az első magyar dinoszaurusztojás a Magyar Természettudományi Múzeum állandó kiállításának részeként lesz megtekinthető.
(via MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport)
