Holnemvolt Vár másfél hektáron

A mintegy másfél hektáros Holnemvolt Vár részben az egykori Vidámparktól örökölt terület egy darabján, részben azon a területen jött létre, amely mindig is az Állatkerthez tartozott, de mivel a gazdasági udvarnak adott helyet, a közönség ezt a területet korábban nem használhatta. Az Állatkert ebben az övezetben kifejezetten a kisgyermekes, 3 és 10 év közötti életkorú gyermekekkel érkező családok igényeihez igazodó állatkerti játszóparkot kívánt létrehozni. Az intézmény elképzelései szerencsére találkoztak a fenntartó Fővárosi Önkormányzat, valamint Magyarország Kormányának szándékaival. A Holnemvolt Vár megvalósítására az Állatkert 2,1 milliárd forintos támogatást kapott, amelyből 1,6 milliárd volt a fővárosi, 500 millió forint pedig a központi költségvetésből származó forrás. Ezenfelül további mintegy negyedmilliárd forintot az Állatkert saját forrásból biztosított.

Mesés állatok

A Holnemvolt Vár területén bemutatott állatok nagy része háziállat, vagy ház körüli állat, illetve olyan állat, amely a mesékből is ismerős lehet. A Szőrmókosban az alpakákkal, a Karavánszerájnál a kétpúpú tevékkel, a Várkertben kialakított Majorságban különféle háziállatokkal, köztük magyar tarka marhákkal, gyimesi racka juhokkal, mangalica sertésekkel ismerkedhet a nagyközönség. A szomszédos Patakatlanban többek között barátságos dámszarvasok laknak, de itt kapott helyet az új állatsimogató is. A tengerimalacok számára pedig valóságos kis város épült, amelynek remekbe szabott házikóit Mónus Béla készítette.

Végre hely és lehetőség van az Állatkert lovas hagyományainak felelevenítésére is. Tudnivaló ugyanis, hogy a városligeti intézményben már a két világháború között is lovagló és hajtóiskola működött Horváth Zdenko nyugállományú méneskari ezredes vezetésével, az 1970-es és 1980-as években pedig gyermekek százai ismerkedhettek a lovaglással és a lovas élettel a Szidnainé dr. Csete Ágnes kezdeményezésére életre hívott Állatkerti Kísérleti Gyermeklovardában. Az elmúlt években – épp a kert területének szűkössége miatt – nem sok lehetőség volt a lovas hagyományok feltámasztására, ápolására. Most viszont a Holnemvolt Vár részeként megnyílik a Nyíhangár fedett lovardája a hozzá kapcsolódó istállóval és szabadtéri karámokkal.

Állatos mesék

A Holnemvolt Vár közepén található a Hetedhét Palota: egy olyan négyszintes, 2700 négyzetméteres oktató- és játszóház, melynek játékai és élményei ismerős állatmesék (Vuk, Mekk Elek, a Nagy Hohoho horgász, Pom Pom meséi, Süsü, a sárkány, Doktor Bubó) köré szerveződnek, sőt, Csukás István kifejezetten a Hetedhét Palotához egy teljesen új mesét is írt Brekk berek címmel. A játékok mellett a Hetedhét Palotában az adott mesékhez kapcsolódó állatok is láthatók, az egyes fajokat bemutató ismertető táblák szövegét is Csukás István szedte rímbe. A Hetedhét Palotához kapcsolódik a Frakk terem, amely az ismert mesén keresztül ismerteti meg a gyermekeket a felelős állattartással.

A Hetedhét Palotával szemközt, a Várkerben található a Szép Miklós játszótér. A Kő Boldizsár által alkotott játékok egy klasszikus tündérmese, Szép Miklós és Tündér Ilona történetének epizódjait elevenítik meg.

Élmények sokasága

A Holnemvolt Vár térségében látható sokféle állat, és a sok-sok játék mellett további élmények sokasága várja a családokat. A Macskaköves udvarban működő kézműves műhelyekben a gyerekek kipróbálhatják ügyességüket. A forgó hordó az egyensúlyérzék mókás próbája, de lehet kisvonatra ülni, vagy felülni a Vursli zóna játékaira is.

Az Állatkert különleges figyelmet fordított a régi vurstli világának és hagyományainak felelevenítésére. Mint ismeretes, a vurstli nem intézmény volt, hanem az a hely, amelyet a hatóságok a mutatványos vállalkozók számára a Városligetben kijelöltek. A vurstli pontos helye a liget története során többször is változott, negyedik – és egyben utolsó – helyszínét 1907-ben az Állatkert telkének végében jelölték ki. Később, a második világháború után a játéküzemeket államosították, és a Hermina út túloldalán működött Angolparkkal egybenyitva ezen a területen hozták létre a Vidámparkot, amely 1950-ben nyílt meg. Amikor ez megtörtént, a régi vurstli világa hosszú időre eltűnt: ezt a világot eleveníti most fel az Állatkert a Holnemvolt Vár Vurstli zónájában.

Mindenekelőtt rendbe hozták a régi körhintát, amelyet Schäftner Károly körhintás vállalkozó még 1908-ban építtetett (de valószínűleg már csak az 1909-es szezonban kezdték el használni). A patinás játéküzemhez utoljára két évtizede nyúltak hozzá, most viszont kívül és belül is mutatósan felújították, sőt még a hajtásrendszerét is korszerűsítették. A műemlék körhinta szomszédságában pedig további kisebb játékokat, körhintákat is felállítottak.

Ismét lehet használni a „mechánikus céllövöldét”, amelynek hátfali elemei, mozgó figurái részben még Pöltl Károly száz évvel ezelőtti céllövöldéjéből maradtak ránk. Ezeket a figurákat az egykori Vidámpark működésének utolsó éveiben, évtizedeiben már egyáltalán nem használták, az Állatkert munkatársai a terület átvételekor egy raktában találtak rájuk. Azóta a figurákat felújították, és most már újra használhatók.

A régi időket idézi a kisvonat is. Az egykori Angolparkban ugyanis egy kisvonat is működött. A játékot a Vidámpark is megörökölte, de az 1970-es évek elején teljesen felszámolták. A Holnemvolt Várban viszont újra lehet kisvonatra ülni.

A régi vurstli világa felidézésének szándéka a Holnemvolt Vár Állatkerti körút felé eső részének megjelenésében is tetten érhető. Az állatkerti játszópark utca felőli kapuja ugyanis megszólalásig hasonlít a régi vurstli legendás alakjának számító gyorsfényképész, Helfgott Sámuel egykori híres műtermének rég eltűnt homlokzatára. A Nyíhangár, vagyis a fedett lovarda utcai homlokzata pedig Reymetter Árpád egykor a vurstli egykori főutcáján állt lovardájának megjelenését idézi fel. A Nyíhangár oldalfala is érdekes: az egykori angolparki varieté épület ablaksora jelenik meg rajta.

Növénykert is!

A Holnemvolt Vár területén a korábbi funkciókhoz (gazdasági udvar, Vidámpark) csekély mértékű parkosítása kapcsolódott. Az újonnan átadott állatkerti játszóparkban azonban az egykori kopár betonmezők helyén kellemes park és árnyat adó fák sokasága található. A volt vidámparki terület belsejéből csaknem két tucat koros fa került ide átültetésre, köztük a Döbröginek becézett platán, amely alighanem a legnagyobb fa, amit Magyarországon valaha is átültettek. Az Állatkert korábban az átültetés 2016-ban megkezdett előkészítő munkálatairól, valamint a 2017-ben lezajlott tulajdonképpeni átültetésről is beszámolt, sőt, a műveletről videó is látható az Állatkert Youtube-csatornáján. Az átültetett faóriás földlabdával együtt összesen 107 tonnát nyomott. Döbrögi – a többi fával együtt – azóta is nagyszerűen érzi magát, lombkoronájával most az új játszótérre vet kellemesen hűs árnyékot.

Nyitás pénteken, ünnepi hosszú hétvége szombattól hétfőig

A csütörtökön megtartott hivatalos megnyitó után a nagyközönség péntek reggeltől veheti birtokba a vadonatúj Holnemvolt Várat. Az állatkerti játszópark az Állatkerti körút felől, az utcáról is megközelíthető, a Fővárosi Nagycirkusz és a régi körhinta épülete közötti kapun át, de az Állatkert klasszikus területe felől is át lehet jönni.

A Holnemvolt Vár nyitva tartása egy kissé eltér az Állatkert hagyományos részétől, ugyanis fél órával később, 9:30-kor nyit, viszont tovább is van nyitva, hétköznaponként 19, péntektől vasárnapig pedig 20 óráig látogatható az augusztus végéig tartó főszezonban. A Macskaköves udvar kézműves programjai 10-től 18 óráig várják az érdeklődőket. Az Állatkerti belépőjegyek, illetve bérletek a Holnemvolt Vár területére is érvényesek, de lehet csak a Holnemvolt Vár területére érvényes jegyet is váltani, ami 1000 forintba kerül.

A Holnemvolt Vár megnyitása utáni első hétvégén, ami pünkösd miatt három napon át tartó hosszú hétvége, a megnyitás alkalmából további plusz programokkal várja a látogatókat az Állatkert új játszóparkja.