A Magyar Nemzeti Múzeum kertjében felállított, tizenhárom napig nyitva tartó látványattrakció a COVID-járvány második hullámában is közel 6000 látogatót vonzott. A következő helyszínen, Tata főterén, a Kossuth téren 2020. október 22-től látható az óriási gömbsátorban a budapesti tartalommal megegyező, 700 eredeti műtárgyat bemutató tárlat.
Szenvedő szerkezet
A kiállítás címe utal arra, hogy az I. világháborút lezáró békerendszert a győztesek hozták – a vesztesek megkérdezése nélkül. Ezért magában hordozta a II. világháború kirobbanásának lehetőségét is. A kiállításban megjelenő pengék is erre emlékeztetnek: valami végleg megváltozott Európa életében.
A kiállítás másik szimbóluma, a méhsejt pedig az összetartozásnak és a közösség legkisebb egységének, a családnak a szimbóluma, amely a háború lezárásával mégis lehetőséget kapott az újrakezdésre – ha ez sok esetben nehéz és keserű is volt. A kiállítás ugyanakkor nagyrészt azt mutatja be, hogy mindezen nehézségek mellett, Kis-Magyarország hogyan tudott meglepően hamar talpra állni – annak ellenére, hogy a legtöbben épp az ellenkezőjére számítottak.
Hétköznapi Trianon
A kiállítás alcíme viszont azt jelzi, hogy miután az I. világháborút lezáró békediktátum teljesen átrajzolta Európa térképét, miként élték ezt meg a civil emberek és családok. A magyarok közül sokan az addig megszokott nyelvi és kulturális közegüket is elvesztették, miközben végig az otthonukban maradtak – a fejük fölött viszont átrajzolták az országhatárokat. Néhány évtizeddel később pedig azt tapasztalták, hogy még csak nem is beszélhetnek erről a traumáról, hiszen a szocializmusban évtizedekre kitörölték ezt a témát a nemzeti és utódállamok emlékezetéből.
A kiállítás várhatóan a következő településeken és időszakokban lesz nyitva:
Tata, Kossuth tér, október 22–28. 10–20 óráig, a megnyitó napján a kiállítás 16 órától látogatható
Mosonmagyaróvár, november 7–13.
Hajdúböszörmény , november 23–29.
Ez a kiállítás – reményeink szerint – mindenkihez szól. Azokhoz is, akik sokat, azokhoz is, akik keveset vagy éppen semmit nem tudnak a trianoni döntésről és az azt követő évtizedről. Mert Trianon máig mindenkit érint, bármilyen véleményt formál is erről az évtizedről és szereplőiről. Mert egyben közösek vagyunk: hiába vállaljuk, hiába ismerjük meg egyre jobban, és hiába vannak akár olyanok is, akik a Trianonra való emlékezést és még a Trianonról való gondolkodást is feleslegesnek ítélik, de vitathatatlan: ez az évtized ugyanúgy mindannyiunk közös történelmének része.
A Magyar Nemzeti Múzeum Trianon centenáriumi évfordulóján ismét múzeum•kör•útra indult, hogy bemutassa az első világháború lezárását és az 1930-ig tartó évtizedet. Az idén Budapest után még 3 helyszínen lesz látható a különleges, semmihez sem hasonlítható gömbsátor, és jövőre remélhetően újabb városokba érkezik az egyedi látványvilágú, érzelmekre is ható kiállítás. A félgömb alakú, óriási sátor igazi múzeumi teret alakít ki a város közepén, általában egy-egy település legforgalmasabb terén. A 19 méter átmérőjű, 300 négyzetméteres kiállítótérben a látogatók nemcsak megnézhetik, elolvashatják, milyen lehetett száz évvel ezelőtt élni, hanem átérezhetik, milyen lehetett akkoriban az élet. A vándorkiállításon ugyanis a századelő jellegzetes, stilizált tereiben találhatják magukat, életnagyságú, újszerű, interaktív installációk között.
Hogyan emlékezzünk rá ma? Hogyan alakította és hogyan alakítja ma életünket? El tudjuk fogadni, hogy ami a magyaroknak veszteség, az a környező népeknek nyereség? Mi ma a feladatunk ezzel? Hogyan nyerhetjük vissza a határon túl élő magyarok méltóságát? Lehetséges-e közép-kelet-európai megbékélés? A válaszok Önökre várnak.
A kiállítás mindenkinek ingyenes, a vidéki városokban egy-egy központi helyen lehet megtekinteni.
