Egy fiatalabb és egy idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar került elő Siklós-Máriagyűd településen végzett leletmentő ásatáson. A környéken továbbá egy későbbi megtelepedésnyomaira is bukkantak a régészek.
Egy lakóház építése, tereprendezése közben különös leletek kerültek elő a földből Siklós-Máriagyűd
településen, a tulajdonosok ezt azonnal jelentették a Janus Pannonius Múzeumnak. Az intézmény
munkatársai kiszálltak a terepre, ahol megállapították, hogy a leletanyag régészeti szempontból
valóban igen értékes.
A múzeum ekkor leletmentő ásatást indított Talabér Ildikó régész vezetésével, amely jelenleg is tart.
Eddig egy fiatalabb és egy idősebb mamut állkapcsa, valamint több agyar került elő. Annyi már most
bizonyos, hogy a térségben feltárt mamutleletek – Kozármisleny, Pécsbánya, Zók – egy igen
különleges újabb leletegyüttessel egészülnek ki. A siklós-máriagyűdi ásatáson ugyanis több mamut
testrészei (agyar, állkapocs) egy helyre felhalmozva kerültek elő. A mamutcsontok mentésében és
meghatározásában szakmai segítséget nyújt Katona Lajos Tamás, a Magyar Természettudományi
Múzeum geológusa. A szakember szerint nagyon ritka, hogy jégkorszaki löszös üledékből kerül elő
mamutlelet, hiszen ezek általában más lelőkörülményekből (pl. kavicsbánya) származnak.
A környéken továbbá egy későbbi megtelepedés nyomaira is rábukkantak a régészek. Bár házhelyek
nem kerültek elő, de a fellelt gödrök kerámiatöredékeket, illetve hamus, égett rétegeket rejtettek. A
megtelepedés korára mindebből csak következtetni lehet, annak pontosabb meghatározása a
későbbiekben történik meg. Az előkerült mamutleletek a Janus Pannonius Múzeumba kerülnek,
tudományos feldolgozásuk megkezdődik. A vizsgálatok eredményeiből lehet majd megállapítani,
hogy az egykori óriásállatok milyen körülmények között éltek, mivel táplálkoztak, és hogy milyen
korszakból származnak.
