Milyen zene szól Dante Poklában Liszt Ferenc szerint?

Október 28-án, csütörtökön 19.00 órakor kerül sor a Falconieri-palota első emeleti díszfolyosóján az „Egyre mélyebbre merülök Dante sötét erdejében…” című tablókiállítás megnyitójára, Dr. Révész Mária miniszteri tanácsadó és Herczog János zenetörténész, professzor közreműködésével. 

Liszt Ferencet egész életén keresztül foglalkoztatta Dante költészete, különösen az Isteni színjáték. Nem volt ezzel egyedül; a XIX. századi művészvilág rajongott a középkori költőért. Vajon miért érdeklődtek annyira Dante iránt ebben a korszakban? Milyen zene szól Dante Poklában Liszt Ferenc szerint? Vajon milyen lett volna, ha megvalósul az az egészen rendkívüli, zenét és diorámaképeket ötvöző multimediális előadás, amelyet Liszt a Dante-szimfónia bemutatójára tervezett?

Forrás: Római Magyar Akadémia


A Zeneakadémia átriumában megrendezett tablókiállítás olasz nyelvű változata november 18-ig a római közönség számára is betekintést nyújt Dante és Liszt közös világába, Liszt Dantéhoz kötődő kompozíciós terveibe, és példákon keresztül vizsgálja a XIX. századi (hazai és nemzetközi) művészvilág Dante-vonatkozású alkotásait. Kiemelt szerepet kapnak azok a művészek is, akikkel Liszt személyes kapcsolatban állt, és akiknek Dante-vonatkozású műveit ismerte (pl. Gustave Doré, Bonaventura Genelli, Eugène Delacroix, Ary Scheffer, Jean-Auguste-Dominique Ingres). Néhány XIX. századi, századforduló környéki történet érzékelteti a magyar Dante-recepció feléledését is, példaként említjük az 1896-ban megnyílt városligeti Pokol-körképet, vagy Pulszky Ferenc firenzei Dante-estélyét.

A tárlatot, ami Róma után november 24-től Albano Laziale városában lesz megtekinthető, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont munkatársai (Bodrogai Dóra, Halász Krisztina és Peternák Anna) készítették.