Az időjárás nem éppen májusi még, de a Magvető Kiadó könyvzáporával könnyű kivárni a jó időt.
Parti Nagy Lajos: Mauzóleum. Hat színdarab
Összegyűjtött drámák
Parti Nagy Lajos káprázatos írásművészetére jellemző, hogy a különböző irodalmi műnemeket, ismert és bevett műfaji zsánereket egyedi és utánozhatatlan új formákba írja át és teremti újjá. Így van ez a színdarabjainál is: a világot jelentő deszkák nyelvi panoptikumokká lesznek, a megszólaló figurák a beszéd révén kapnak karaktert, hús-vér testet és szociális hitelt. Egzisztenciális mélységet és dramaturgiai távlatot. A változatosságot a műfaji sokszínűség is szavatolja.
A szerző válogatta kötet az 1991-es Ibusárral indul. Parti Nagy A test angyala című „habszódia” fiktív szerzőjének, Sárbogárdi Jolánnak a „valódi” életét írja meg az Ibusár című „zenés-táncos huszerettben” – a kisregény fergeteges paródiája így kap egy újabb jelentéstartományt.
Az 1992-es Gézcsók Kosztolányi Dezső kései szerelmi történetén keresztül sajátos szellemidézés: valódi és kiötlött dokumentumok „ollózata”. A címadó Mauzóleum (1995) Parti Nagy legemblematikusabb színműve: „Játszódik tegmanap – valamikor ’86 és ’94 között –, a magyar jelen félmúltjában Budapesten, egy átlagosan lepusztult bérház belső udvarán, körfolyosóin és kapualjában.” A 2012-es komédia, a Bivalyszuflé egy dán gengszterfilm kelet-európai motívumokra áthangszerelt változata. A kötetet két kamaradarab zárja: Az élet sója és a Hulahop is két szereplővel, egy férfi és egy nő révén beszél élet és halál nagy kérdéseiről.
Bognár Péter: Elmész, visszajössz, sose halsz meg
A krimiíró nyomoz
Bognár Péter regényének főszereplője egy, a szerzőre veszélyesen hasonlító író, aki azzal szembesül, hogy bűnügyi regényei talán maguk is bűnügyeket okoznak. De nem olyan könnyű abbahagyni az írást: főleg, ha az író családjának és a német kiadónak is megvannak a maga szempontjai, miközben az író barátjának, egy civil polgárőrnek is nyoma vész.
Bognár Péter harmadik polgárőr krimije önállóan is olvasható, de az első két könyv (Hajózni kell, élni nem kell; Minél kevesebb karácsonyt) lezárásaként bravúros trilógiává bővíti a sorozatot.
Könyvbemutató: 2025. június 4. 17:00 │ Magvető Café
A szerzővel Turi Tímea beszélget. Közreműködik: Szikszai Rémusz
Tóth Marcsi: Erdő van idebenn
Újrakezdő nők történetei
Ahogy az Erdő van idebenn lapjain ismerőssé váló falu félúton van Eger és Ózd között, úgy találja meg a helyét Tóth Marcsi bemutatkozó könyve a novelláskötet és a regény között – és nem csupán megtalálja, hanem be is lakja ezt a sejtelmekkel és babonákkal teli teret.
Az egymással összefüggő történetek a kilencvenes évek első felében indulnak, hogy a következő tizen-egynéhány esztendőben nyomon kövessük az itt lakók életét. Azokét, akik eleve itt voltak és mindig is itt lesznek, és azokét, akik idekerültek, és egyszer talán el is hagyhatják ezt a furcsán otthonos világot. A 44 éves Mara a teljes anyagi összeomlás szélén, egy kudarccal végződő házasságból érkezik a faluba 15 éves lányával, hogy barátnője, Dijanka panziójában dolgozva kezdjen új életet. Neki is van egy lánya, Lotti. Míg ő haragban van a világgal, addig Kismara inkább megérteni próbálja. Mellettük és rajtuk keresztül ismerjük meg a többieket: álmaikat és félelmeiket, saját beszédüket és közös titkaikat. Amiből rengeteg van. Akárcsak rejtekútból és útvesztőből. Erre utal a könyv címe is: az erdő konkrét helyszín, körülöleli, védi és zárja a falut, és egyszersmind az elbeszélésciklus, a körkörösség, az időtlenség metaforája.
Könyvbemutató: 2025. május 20. 17:00 │ Magvető Café
A szerzővel Szegő János beszélget.
Horváth Ádám: Sorsválasztások
A Szomszédokon túl
A kötetben Horváth Ádám televíziós rendező életútinterjúja olvasható, akinek sok családtagja játszott szerepet a 20. század kulturális és politikai életében: Molnár Ferenc és Sárközi György mellett felbukkan Illyés Gyula, Erdei Ferenc, Benedek Marcell, Déry Tibor és mások a baráti körből, akikkel Sárközi Márta a város legizgalmasabb irodalmi szalonját hozta létre. Horváth Ádám gyerekként jól ismerte ezeket az embereket, így talán nem véletlen, hogy kortársainál érzékenyebben szemlélte a világot. 1944-ben bujkálása közben emberpróbáló feladatokat kellett végrehajtania; később Sztehlo Gábor ifjúsági államának, a Gaudiopolisnak lett az első kulturális minisztere. Másfelől egyfajta sodródás is jellemezte, amiről a legnagyobb őszinteséggel, nemegyszer öniróniával beszél az interjúkészítő Lévai Júliának. Felnőve alapvetően önerőből építette fel magát, s vált a magyar televíziózás műfajteremtő művészévé, akinek egyik legismertebb rendezése az első magyar teleregény, a Szomszédok. A kötetet számos fénykép ritkaság illusztrálja.
Könyvbemutató: 2025. május 22. 17:00 │ Magvető Café
Lévai Júliával és László Ferenccel Szegő János beszélget.
Bán Zsófia: Alétheia él
Családregény család nélkül
Silberstein Alétheiának nem csupán a neve, hanem az élete is különleges. Ő Bán Zsófia mozaikokból összeálló családregényének az egyik elbeszélője és főszereplője.
Nem véletlenül kapja ezt a nevet 1924-ben klasszika-filológus apjától, hogy aztán hosszú élete során többször is megtapasztalja: kacifántos dolog az igazság. Merthogy szó szerint így hívják: Ezüstkő Igazság. Vagy, ahogy ő maga írja egyik történetében: „Az igazság nem szép, de nincs mit szépíteni rajta.” És Alétheia – kevés barátjának és még kevesebb rokonának csak Ali – nem is szépít, amikor mesél. Tárgyakhoz és érzéki emlékekhez kapcsolódó közvetlen, intim és ironikus történeteiben megelevenedik a budapesti zsidó polgárság életvilága és tragédiája, a magyar történelem egy értelmiségi nő perspektívájából a harmincas évektől egészen a Covid-járványig. De az Alétheia él a beszéd mellett a hallgatás könyve is. Az életé és a túlélésé. Erős érv amellett, hogy a családokat nemcsak az elbeszélt történetek, hanem épp az el nem beszélt titkok is tartják egyben. Meg annak, hogy minden családregény a maga módján az. Így lesz a könyv másik főszereplője – és olvasója – Alétheia unokája, aki napjainkban találkozik nagyanyja hagyatékával, és szembesül családja és saját élete örvénylő múltjával.
Könyvbemutató: 2025. május 29. 17:00 │ Magvető Café
A szerzővel Gács Anna beszélget.
Megjelenés: 2025. május 21.
Takács Zsuzsa: A maradás szégyene
Új versek, 2018–2025
Takács Zsuzsa új kötetében a gyűjteményes verseskötet, A Vak Remény megjelenése óta született művek folytatják a megkezdett utat. Emellett néhány fájdalmasan tömör, már-már haikuszerű darab jelzi, hogy új ösvények is formálódnak az életműben.
Az álmok, látomásszerű emléktöredékek továbbra is nagy szerepet játszanak, és a személyes történeteket, gyerekkori emlékeket, családi traumákat, szerelmeket és nemzeti tragédiákat megidéző versek sora is folytatódik a kötetben. A költő lányának halála óta a horizont egyre inkább elsötétülni látszik, így a sebzettség, a gyász elevenig ható képei dominálnak a versekben. Ugyanakkor életművében a költő rendületlenül törekszik a tekintet felemelésére, a színről színre látásra – így lesz lehetséges, hogy bár az egyes darabok a közös szenvedésben való megmerítkezésre hívnak, a kötetkompozíció szervező ereje a felemel(ked)és egyfajta megtisztulás, a megváltás reménysége felé. A maradás szégyene a költői életmű újabb fényes állomása: sötéten ragyog, és utat mutat a káoszban, alázatra, szabadságra, felelősségre, szolidaritásra és elmélyülésre hív.
Könyvbemutató: 2025. június 5. 17:00 │ Magvető Café
A szerzővel Szabó T. Anna beszélget. Közreműködik: Szamosi Zsófia
Megjelenés: 2025. május 21.
Tóth Krisztina: Szeleknek fordít
„neszez a múlt, nem múlik semmi el”
Hol van a múltunk, és merre haladunk a jelenben? Tóth Krisztina 2020 és 2025 között írt és kötetbe rendezett verseit olvasva olyan élethelyzetekkel találkozunk, ahol az otthonos és az idegen nem ellentéte egymásnak, hanem egymásból következik.
Mi sem tud távolibbá lenni annál, ami vagy aki egykor elérhetően közel volt hozzánk. Magunkban pillanthatjuk meg az ismeretlent, és a másikban az ismerőst. Tóth Krisztina az emlékezet és az emlékezés nagy költője. „Hogyha te írod ezt a verset, jól figyelj: / ez a vers létezik már. Az otthonodban / megtaláltuk a polcon egy kötetben. / Talán csak elfelejtetted, hogy ott van.” Emlékek és álmok, fényképek és tárgyak, félreolvasások és rádöbbenések, monológok és visszhangok váltják egymást a Szeleknek fordít formailag is rendkívül gazdag költeményeiben a rímes versektől az ezúttal is fontos és külön ciklusba rendezett haikukig. Elementáris, eleven, katartikus kötet a Szeleknek fordít, a versek sokáig az olvasóval maradnak: „neszez a múlt, nem múlik semmi el”
Könyvbemutató: 2025. június 10. 17:00 │ Fuga – Budapesti Építészeti Központ
Tóth Krisztinával Kőrizs Imre beszélget. Közreműködik: Sodró Eliza
Megjelenés: 2025. május 21.
Kiss Tibor Noé: Olvadás
Egy temetés következményei
Az Olvadás mozaikszerűen kirajzolódó történetében a szereplők térben és időben is távol vannak egymástól, világok választják el őket, mégis egymás közvetlen közelében léteznek. Álmaikban, vágyaikban, félelmeikben.
Menthetetlenül összekapcsolódnak, akár akarják, akár nem. Mert rokonok. Mert szeretik egymást. Mert közös titkuk van. A 2019 tavaszán játszódó regény főszereplője és elbeszélője egy korábban szociális munkásként dolgozó harmincas nő, aki kultúrantropológus férjével egy Baranya megyei faluban kezdett új életet. A szöveg kettejük perspektíváját mutatja meg: a nő életének mindennapjai egy haláleset miatt éppen felkavarodnak, a férfi visszatér a hantik közé Szibériába kutatni, ahol váratlan, drámai helyzet fogadja. A nő eközben nyomozni kezd: régi, lezártnak hitt életével kénytelen újra szembesülni. Körkörös közelítésekben és nagyításokban bomlanak ki a történetek, derül fény az összefüggésekre, a párhuzamos terepmunkák elveszett, újrakezdett életekről és megtalált gyászokról szólnak. Kiss Tibor Noé költői sűrítésekkel megírt regényében végig a terepen vagyunk, útközben: a fővonalaktól elzárt, újraéledésben reménykedő, feledésbe vesző falvak, tanyák, kisvárosok között, erdők rengetegében és a végtelennek tűnő tajgán, a természet érzéki jelenlétében.
Az Olvadás lazán kapcsolódik a szerző két korábbi regényéhez, az Aludnod kellene és a Beláthatatlan táj figurái, történései, motívumai helyenként visszatérnek és új fénytörést, jelentést is kapnak. Egy nagyobb történetbe olvadnak.
Könyvbemutató: 2025. június 3. 17:00 │ Magvető Café
A szerzővel Szegő János beszélget.
Megjelenés: 2025. május 27.
A kiadó új sorozata - Régi könyvek új köntösben
Az Alapdarab sorozat olyan könyveket ajánl az olvasóknak, amelyek már kiállták az idő próbáját: a közelmúlt klasszikusait, a magyar és a világirodalom már bizonyított olvasmányait, amelyek a mindenkori jelenhez szólnak. Ezek a könyvek minden polcon megállják a helyüket. A sorozat színes évgyűrűi egyszerre jelenítik meg az időtállóságot és az elevenséget, éppen úgy, ahogy a válogatott könyvek.
Sinistra egyszerre tűnik földhözragadtan valóságos és elgondolhatatlanul képtelen helynek. Ide, Dobrin falujába érkezik a könyv főhőse, aki a körzetben új nevet is kap: Andrej Bodorrá válik. Bodor Ádám kortalan klasszikusa egy olyan rejtélyes világba vezet, ahol a természet bámulatos és magának való, ahol az emberek kevés szavúak, de a nevük beszédes. Egy kietlen, kopár tájékra, amiről mégis lenyűgözően mesél a szerző.
Megjelenés: 2025. május 20.
Dragomán György: A fehér király
Dragomán György regénye egy tizenegy éves fiú történetét meséli el attól a pillanattól kezdve, hogy apját a Duna-csatorna munkatáborába viszik, egészen addig, amíg újra viszontláthatja. A hol vicces, hol tragikus történetekből kirajzolódik egy abszurd, de gyerekszemmel mégiscsak szép világ, amely inkább elemeiben, mint konkrét történelmében azonos a kora nyolcvanas évek Erdélyével és Romániájával. A történetet a fiú nézőpontjából látjuk, akinek apja elvesztése miatt hirtelen szembesülnie kell a felnőtté válás terheivel, s aki a gyermekkor értetlen-ártatlan optimizmusának és a felnőttkor reménytelenségének határán még képes arra, hogy játékosan és mitikusan lássa a brutális hétköznapokat. A fehér királyt 2005-ös megjelenése óta több mint harminc nyelvre fordították le.
Megjelenés: 2025. május 20.
Esterházy Péter: Egy nő
„Esterházy regényével a magyar irodalom egy nagy könyvvel lett gazdagabb, és végre nagykorú”, írta Nádas Péter az Egy nőről. Esterházy Péter könyve először 1995-ben jelent meg, és azóta fontos viszonyítási pont. „Van egy nő”, így kezdődik a közel száz számozott írás, és ez a nő hol szeret, hol gyűlöl, hogy végül teljesen elbizonytalanodjunk: egyetlen nőről olvasunk százféleképpen, vagy száz nőről egyféleképpen? Egy biztos: Esterházy virtuóz írásmódja megváltoztatja mindazt, amit a szerelemről és az erotikáról gondolunk.
Megjelenés: 2025. május 20.
Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról
Fordította: Székács Vera
A szerelemről és más démonokról egy börtöncellába álmodott égi és földi szerelem története. A 18. században járunk, a García Márquez regényeiből jól ismert trópusi helyszínen, a történelmi és a mesebeli idő metszéspontjában, barokk szentek és afrikai istenségek vigyázó tekintetének kereszttüzében.
A tizenkét éves Sierva Maríát megharapja egy veszett kutya. A kislány gyanússá válik, ezért egy kolostorba küldik ördögűzésre. Itt találkozik Cayetano Delaura atyával, amely találkozás végzetes lesz mindkettejüknek, és feledhetetlen az olvasónak.
Megjelenés: 2025. május 20.
Ljudmila Ulickaja: Szonyecska
Fordította: V. Gilbert Edit
Ljudmila Ulickaját a Szonyecska tette ismert íróvá hazájában, és miután a kisregényt több mint húsz nyelvre lefordították, a legnevesebb kortárs orosz íróvá szerte a világon.
A Szonyecska egy női sors szívbemarkoló története, szovjet is, orosz is. Szovjet, mert a címszereplő élete a vad sztálinizmus, a világháború, majd a létező szocializmus kulisszái között zajlik; és orosz, mert a félszeg, előnytelen külsejű könyvtároslány egyetlen feltűnő tulajdonsága, hogy kislánykorától kezdve elszántan, szenvedélyesen, mámorosan olvassa a nagy orosz irodalmat. Igazi élete az irodalom valóságában zajlik: Anna Karenyina szerelmi bánatát legalább olyan mélyen képes átélni, mint a való életben a saját nővére fájdalmát, és még élete párját is regénybe illő módon találja meg.
Megjelenés: 2025. május 20.
