Csabai László: A Da Vinci-köd
Gogol Adidasban – világirodalom Nyárligeten

Csabai László, napjaink egyik legjobb novellistája merész vállalkozásba fogott. A Da Vinci-köd történetei a kötet alcíme szerint „átiratok, továbbgondolások”, azaz mindegyiknek van egy jól ismert irodalmi előzménye, amely ugródeszkaként szolgál az írói fantáziának.
A neves mű néha csak a novella címében köszön vissza, máskor az alapötlet is abból ered. Kafka, Münchhausen báró vagy épp Piroska és a farkas jelenik meg Nyárligeten, Gogol köpönyege helyett egy Adidas vattadzseki történetét olvashatjuk, az arany virágcserépből alumínium lesz, A Da Vinci-kódból pedig a címadó A Da Vinci-köd.

Csabai László hol mulatságos, hol szívszorító kötete e kapcsolódások ellenére vérbeli mai mű, s legtöbbet nem az irodalmi előzményekről, hanem az ország keleti részének múltjáról és jelenéről árul el.

Erdős Virág: Isten
Istenes versek embereknek

Erdős Virág új könyvében semmi sem az, aminek látszik: a cím istenes verseket ígér, a kötet mégis sokkal inkább az emberről szól. A hol zavarbaejtő, hol felemelő szövegek kíméletlen szókimondással szembesítenek minket azzal, amilyenné a teremtett világot mi magunk is alakítjuk. A kötet versei egy éjjellátó szemüveg éleslátásával leplezik le saját ítéleteinket és előítéleteinket is; a könyvet a szerző rajzai teszik teljessé.

Könyvbemutató: 2026. június 2. 17:00 │ Magvető Café
A szerzővel Turi Tímea beszélget

Fekete Ádám: Megszólítások
Alternatív családállítás

A drámaíróként, dramaturgként, rendezőként és színészként is ismert Fekete Ádám Petri-díjjal jutalmazott verseskönyve (Fanyar nappalok a tokhal-tapétás szobában, 2018) után ebben a regényében egy, a szerzőre kísértetiesen hasonlító személy életének bizonyos történeteit viszi színre. Tömkeleg Ábrahám életének, élettörténetének evidenciáit, családi kapcsolatait, szellemi beidegződéseit és nyelvi reflexeit bontja le színről színre. Mindez radikális és felszabadító vállalkozás egy olyan alkotó esetében, akinek védjegye a nyelvi humor, az asszociációkban való tobzódás, a szövegelés. Az életrajziság és fikcionalitás dimenzióival játszó regény visszafelé halad az időben, egy közelmúltban történt esemény indítja el a láncreakciót: az elbeszélő kénytelen egyben látni az életét, amelyet nagyban meghatároz önnön fizikai állapota és annak öntudatos és folyamatos interpretálása. Ahogy azt a könyvben olvashatjuk: „Tudnod kell, hogy Tömkeleg Ábrahám ún. mozgássérültként élte az életét. Diagnózisa: infantilis cerebrális parézis (születési oxigénhiány szövődményeként).” Újabb és újabb részletekre derül fény, akárha egy nagy felbontású fényképbe nagyítana bele a szerző.

Megjelenés: 2026. május 26.
Könyvbemutató: 2026. június 8. 17:00 │ Magvető Café
A szerzővel Szegő János beszélget

Garaczi László–Nagy Ildikó Noémi: Hullámzó horizont
Hazatalálás a rendszerváltás utáni Budapesten

A Hullámzó horizont, ahogy két szerző közös műve, úgy két világ találkozásának a regénye. Főszereplője, az amerikai magyar családban született és New Yorkban felnövő huszonéves Kiss Villő 1993 nyarán úgy dönt, hogy Magyarországra jön. Míg odaát másodgenerációs bevándorló volt, akinek a nevét Quiche Willow-nak ejtették, addig a rendszerváltás utáni, saját lehetőségeit kereső, mi több, határait feszegető, karneválian színes Budapesten ő lesz az amerikai kislány. De vajon változott-e közben ő maga? Lehet-e egy ilyen látogatás nem csupán visszatérés, hanem hazatalálás és haza-találás is? És ha megvan a haza, akkor ki az az én, akit a négykezes regény lapjain napjainkban mint visszaemlékező elbeszélőt ismerünk meg?
A Hullámzó horizont eleven korrajz az 1990 utáni Magyarország mindennapjairól, emlékezetes figuráiról és kultikus helyszíneiről, mélabús rock and roll egy szépreményű időszakról, emellett mozaikos családregény, az identitások és személyiségképek regénye is Manhattan és Lipótváros, a távoli és a közeli, az ismerős és az ismeretlen, a beszéd és a hallgatás szüntelen hullámzásában.

Megjelenés: 2026. május 27.
Könyvbemutató: 2026. június 9. 17:00 │ Magvető Café
A szerzőkkel Szegő János beszélget. Közreműködik: Láng Annamária

Schein Gábor: Egy kutya evangéliuma
Egy árulás története

Elbeszélhető-e Jézus és az apostolok közös története egy hűséges kutya megejtően naiv és naturálisan konkrét perspektívájából? Ha igen, annak milyen olvasatai lehetnek? Schein Gábor könyvében egymás mellett olvashatjuk magát az apokrif evangéliumot és annak kommentárját.

A verses regény visszaemlékező elbeszélője Jácint, a kutya, aki még Názáretben szegődött Jézus mellé, amikor József fia visszatért, és a zsinagógában személyes magyarázatot fűzött a felolvasott hetiszakaszhoz. A kutya nézőpontja szeretetteli, alárendelt, „lenti” és komikus – mint Sancho Panzáé a lovag mellett. Sok mindent, aminek részese, nem ért vagy rosszul ért, másrészt viszont nem kötik az emberek számára elfogadott értelmezési viszonyok. Az ő története mindenesetre máshova lyukad ki, mint az újszövetségi evangéliumoké. A szöveget szerzője, Godova Sándor, az egykori teológus Dél-Amerikából küldi el a halála előtt barátjának, Schein Gábornak, aki úgy dönt, előszóval és lábjegyzetekkel ellátva adja közre a művet. Ő a kutya mögött felismeri Godova erőteljes jelenlétét, és azt, hogy a teremtett állati hangon és nézőponton újra meg újra áttör Godova személyes szemlélete. Olvasás közben az ironikus, máskor tudálékos vagy éppen elhallgatásba torkolló kommentárok révén újraíródik kettejük barátságának is a története. Így lesz az egész könyv fontos témája a bestiális és az intellektuális, a barátság és az árulás, a hűség és a kétkedés, a szabadság és a hit, egyszóval az emberi alapzat, aminek humoros felülvizsgálatára hív a könyv, amelyet az olvasó most a kezében tart.

Megjelenés: 2026. május 27.
Könyvbemutató: 2026. június 5. 17:00 │ Magvető Café
A szerzővel Margócsy István beszélget.

Tüdős Klára: Rongyok. A teljes memoár
Egy nagyszabású élet

Tüdős Klára (1895–1980) divattervező, néprajzkutató a Horthy-korszak izgalmas, a hagyományos keretekbe soha nem egészen illeszkedő alakja volt. A jómódú debreceni református családból érkező fiatal lány svájci és angliai tanulóévek után, kényszerű első házasságából kilépve Budapestre ment, hogy az Iparművészeti Főiskolán képezze magát. Hamarosan már az Operaház jelmezműhelyét vezette, balettszüzséket írt, filmet és színdarabot rendezett, majd Pántlika néven a magyar népviseletből merítő ruhakreációival divatszalont nyitott.

Második házassága révén Zsindely Ferenc államtitkár, majd kereskedelmi miniszter oldalán az 1930–40-es években már a legfelső körökben forgott, miközben számos jó ügyet patronált a tehetséges parasztfiatalok Györffy Kollégiumától Zilahy Lajos „Szellemi Magyarország” mozgalmáig. A Református Nőszövetség elnökeként az ostrom alatt gyermekotthonokat szervezett; férjével együtt Istenhegyi úti villájukban üldözöttek tucatjait bújtatta. Zsidók, németellenes arisztokraták, illegális kommunisták rejtőztek ebben a „Noé bárkájában”. Tüdős Klára később megkapta a Yad Vashem Világ Igaza kitüntetését. 1951-ben a házaspárt kitelepítették: 12 éven át egy balatonlellei nyaraló gondnokaiként éltek nagy szegénységben.
Rongyok című memoárját Tüdős Klára húsz éven át, 1951 és 1971 között írta. Élete eseményeit sorra, mint a rongyosláda elfeledett kincseit, dédanyai báli ruhák sokszorosan átszabott maradványait veszi szemügyre. Mély istenhite fényében igen kritikusan vizsgálja korábbi döntéseit; emellett fordulatos, szórakoztató stílusban meséli végig gazdag élete történetét. A fényképekkel, dokumentumokkal, színes ruhatervekkel illusztrált könyvet Szekér Nóra történész tanulmánya, valamint bőséges jegyzetanyag és annotált névmutató kíséri.

Megjelenés: 2026. május 28.
Molnár Piroska felolvasóestje Tüdős Klára önéletírásából: 2026. május 31. 18:30 │ Néprajzi Múzeum

Helen Garner: A fájdalom háza
Egy családi tragédia, ami megrázta Ausztráliát
Fordította: Vereckei Andrea

2005. szeptember 4-én, az ausztrál apák napján Robert Farquharson és három gyermeke a kisfiúk édesanyjához, Cindy Gambinóhoz tartott, amikor autójuk letért az útról, és a vízbe csapódott. A tízéves Jai, a hétéves Tyler és a kétéves Bailey megfulladtak, apjuk ki tudott úszni az elsüllyedt járműből. A házaspár valamivel korábban külön költözött, és hamar felmerült a kérdés: kegyetlen bosszú vagy szerencsétlen baleset történt?

Helen Garner egy barátja kamasz lányának társaságában, szinte megszállottként követte végig a nyilvános tárgyalássorozatot. A közönség soraiból figyelte a tárgyalótermi dráma szereplőinek testbeszédét, mimikáját, intonációját, és gyakran olyan pillanatokat kapott el, amelyek az esküdtek előtt is rejtve maradtak. Garner a hosszan elhúzódó per során megismerkedett a fiúk anyai nagyszüleivel, konfliktusba keveredett Farquharson ügyvédjével, és feltette a legkényelmetlenebb kérdéseket arról, hogyan ítéljük meg a bűnösséget és az ártatlanságot.

A fájdalom háza a gyász, az empátia, az igazság és az igazságszolgáltatás krónikája, letehetetlenül izgalmas olvasmány a true crime szerelmeseinek Ausztrália egyik legjobb írójától.

Itt állítsa be, hogy a Port az elsők között legyen a Google-találatokban!