Vámos Miklós először beszélt készülő mesekönyvéről a Jazzy Rádió reggeli műsorában. Az író elmondta, Szív és Lélek című könyve úttörő kezdeményezés, hiszen a kötet illusztrációit a Midjourney nevű mesterséges intelligencia tervezte.

„Ez egy kísérlet, amit a kíváncsiság hajtott. Viszont a mesekönyv története is indokolta, hogy új utakat keressünk. A Szív és Lélek arról is szól, mennyire hasznos tud lenni, ha valaki innovatív. Ha elhagyja a szokványost”, mondta Vámos Miklós.

A Szív és Lélek főszereplői nanorobotok, „akiket” egy orvos gyógyító célzattal juttat az emberi szervezetbe. Az apró mesehősök beszélnek, mozognak, haladnak a véráramban, és teljesíteni szeretnék a feladatot, amit beléjük programozott a professzor.

„Az orvostechnológiai téma miatt szinte adta magát, hogy MI-t használjunk az illusztrációkhoz. De a Szív és Lélek nem csak erről szól. Vajon mi tesz minket emberré? Mi a Szív és a Lélek?”

A mesekönyvben két történetet olvasható: a Szív gyógyításának és a Lélek gyógyításának történetét. A szerző ikermesének nevezi őket. Mindkét mesében egy idős professzor nanorobotokat helyez egy-egy beteg ember testébe. Az első alkalommal egy idős, a második alkalommal egy kislány vérerébe kerülnek a robot kapszulák. Az első mesében a szív, a másodikban az agy gyógyítása a feladatuk.

A szív és az agy két szinten jelenik meg a mesékben: emberi szervként és az érzelmek, a gondolatok hordozóiként. Míg a fizikai valóság nagyon könnyen bemutatható és leírható, addig az érzelmek kialakulása, a lélek fogalma és működése már sokkal nehezebben érthető meg. Vámos Miklós kérdez, és kérdéseit szép szimbólumokkal, a gyerekek nyelvén teszi fel. Közös gondolkodásra hív, amelyben sokat segítenek a gyönyörű és plasztikus illusztrációk.

„A Midjourney MI egy mesterséges intelligencia alapú képalkotó szoftver, amely a felhasználók által megadott angol szövegből és néhány paraméterből, illetve feltöltött képből képes nagyon rövid időn belül nagyfelbontású képeket generálni. A technológia nem csupán létező fotókat ollóz össze, hanem képes olyan képi tartalmat alkotni, amely a valóságban nem is létezik. Ismer művészeket, stílusokat és korszakok, ismer híres embereket, és ismeri a fotózási szakkifejezéseket is. A Midjourney MI és a hozzá nagyon hasonló megoldások rendkívüli sebességgel fejlődnek, jellemzőjük, hogy minél többen és többet használják a felhasználók, annál ügyesebb lesz maga a program is. A Midjourney MI illusztrációs célra történő használatának vannak hátrányai is, például a szoftver nem képes ugyanazon karaktert (egy orvost, egy kutyát stb.) képről-képre ugyanolyan formában megjeleníteni, ezeket a karaktereket nem képes megjegyezni, nem tudjuk újra előhívni és egy más jelenetbe belehelyezni. A képek utólagos szerkesztése, egységesítése ezért sok esetben elkerülhetetlen. Nagyon izgalmas feladatot kaptunk a kiadótól!” – Mondta el Kiss Viktor, az Athenaeum Kiadó munkatársa.

Vámos Miklós a Szív és Lélekről:
„Egyszer volt, hol nem volt, hajdanában danában, volt egyszer egy regény, a címe: Zenga zének. Az első sora: »Nincs szebb könyv szívnél és léleknél.« Imakönyv bevezetőjéből vette a szerző, valami Vámos Miklós. E tőmondat azóta újra meg újra fölzeng benne.

Hol a szívében, hol pedig a lelkében. Kiskorában úgy képzelte, lehetetlen, hogy a gyerekek és a felnőttek szíve ugyanolyan alakú, anyagú és színű legyen. Hiszen akkor miért bánnának a felnőttek úgy a gyerekeikkel, mintha azok nem nyiladozó értelműek volnának, hanem ütődöttek? A lelkekről nem is beszélve. Ikermese található e kötetben, avagy páros mese. Összetartoznak. Úgy képzelem: kezdetben a szülők olvassák föl a gyerekeknek, később a gyerekek a szülőknek, netán egymásnak. Ezért ajánlom az olvasni tudóknak. Persze, nemcsak a betűket olvashatja az elme, hanem azt is, amiket mögéjük rejtett a szövegek írója. Ehhez kívánok annyi örömöt és élvezetet mindenkinek, amennyit én éreztem, amikor kitaláltam és mondatokba öntöttem.

Utóirat. Ez a kiadvány más szempontból is izgalmas: Magyarországon még aligha készültek címlapok és könyvillusztrációk mesterséges intelligencia (MI) segítségével. Fölteszem, mire nyájas olvasóimhoz eljut, ők nálam már sokkal jobban fogják tudni, hogy mi fán terem az Artificial Intelligence, és mire jó.”

Várható megjelenés: 2023. november 3.