Megjelent Dániel András művészi képeskönyve, egy kreativitást fejlesztő irodalmi és képzőművészeti alkotás - ahol mindenki mászkál.
Dániel András HUBBY Év Gyerekkönyve-díjas illusztrátor-szerző, az idén már 10 éves Kufli-sorozat alkotója évről évre lepi meg a közönségét formabontó, idősebb gyerekek, sőt, felnőttek számára is izgalmas kötetekkel, melyek szövegük és képi világuk tekintetében is újszerűek. Az Odabent a frigóban, A nyúlformájú kutya és a Jaj, ne már! - mondta a hal után most itt a legújabb könyv, a Mindenki mászkál.
“Vannak napok, amikor nincsen semmi máshoz kedvem, csak behunyni a szemem, és úgy nézni a járókelőket.”- kezdődik a kötet. A böngészős, túlnyomóan képes, oldalanként csak 1-2 sornyi szöveget tartalmazó könyvben látszólag nem történik semmi. Az olvasó csupán a szerzővel együtt mászkál egy forgalmas utcán és vele együtt szemléli az ide-oda mászkáló járókelőket. A lapokon megjelenő sok fura lény, különös alak mindegyike a szerző mindennapos firkálásai révén születtek, és fantáziánkra hagyatkozva továbbgondolásra készteti a képek nézőit, hiszen minden szereplőnek külön története van. Ez a kötet arra bátorítja az olvasót, hogy engedje szabadjára a fantáziáját, és hogy vegye észre az őt körülvevő világ érdekes furcsaságait.
A kötet ezen túl mint könyvtárgy is értékes, különösen a Dániel András-rajongók számára, legyen óvodás vagy felnőtt olvasó, hiszen, ahogy a szerző mondja:.“a Mindenki mászkál (szerintem) egy vicces képeskönyv, és remélem úgy az, hogy akár egy felnőtt számára is mulatságos lehet. Bízom benne, hogy kellőképpen groteszk, és helyenként elég ironikus is ahhoz, hogy egyfelől a cukiskodásba, másfelől a világ végtelenül nyomasztó voltába belefáradt nagykorúak is elég vigaszt és szórakoznivalót találjanak az oldalain. Miközben az élet mindkét – cukis és nyomis – oldalára is reflektál egy kicsit.”
A könyv fülszövege:
Nem tudom, te hogy vagy vele, de az én fejemben időnként elég nagy a jövés-menés! Különös alakok lökdösődnek meg kerülgetik egymást odabent, mint hétköznap délután a járókelők egy forgalmas városi utcán. Időnként megtörténik, hogy csak úgy, firkálás közben kisétál valamelyikük egy papírdarabra – mondjuk amikor telefonálok, gondolkozom, bambulok, vagy olyasmire kéne figyelnem, ami untat egy kicsit. Csakhogy, mint te is tudod, a firkák többnyire a papírkosárban végzik, jobb esetben egy fiók mélyén. Úgy éreztem, ezen változtatni kell! Ebből lett ez a könyv, ahová beengedtem a fejemben és a papírfecniken nyüzsgő alakokat – tegyenek-vegyenek szabadon, ahogy jólesik nekik!Te pedig nézegethesd őket, és akár kitalálhasd a történetüket is. Mert története mindegyiküknek van, abban biztos vagyok! - Dániel András
Interjú a szerzővel
Belelapozó a könyvbe
