10 dolog, amit nem tudtál a Jégkorszakokról

Beköszöntött a mozikba az ötödik Jégkorszak, mire föl összeszedtük, mit kell tudni a többnyire szórakoztató egészestés rajfilmekről és magáról a természeti jelenségről!

Az új rész

A Jégkorszak - A nagy bumm a sorozat utolsó,. lezáró darabja és a maga kerek 100 percével a franchise leghosszabb része – összehasonlításként, az első rész csak 81 perces volt, ami sokkal gyerekbarátabb időtartam. Története a 14 évvel azután játszódik, hogy először találkoztunk hőseinkkel, Siddel, Diegóval és Mannyvel, 10 évvel a Jégkorszak 2. - Az olvadás (2006) és 7 évvel a Jégkorszak 3. - A dínók hajnala (2009) eseményeit követően, illetve 4 évvel a Jégkorszak 4. - Vándorló kontinens (2012) után. A film nemzetközi bemutatóját eredetileg 2016. július 15-re tervezték, ám ezt egy héttel eltolták, hogy ne kelljen versenyeznie a rebootolt női Ghostbusters filmmel.

Létezett a Motkány?

A mindenki kedvenc Motkányának ötlete a forgatókönyvíró Michael J. Wilson Flora nevű lányának köszönhető. Az ő fejében született meg a félig mókus, félig patkány lény, aki a makkja megszállítja, amit sosem képes megszerezni – kérdés, miért nem hal közben éhen -, és a két állat nevéből eredő elnevezés is a kislány ötlete volt. Bár a 2002-es Jégkorszakban ez a furcsa állat, a kardfogú mókus még kitalációnak számított, 2009-ben argentin tudósok egy apró, régen kihalt emlős maradványaira bukkantak, amely megszólalásig hasonlított a Motkányra, és amely a tudóskeresztségben a  Cronopio Dentiacutus latin nevet kapta.

Legyen szerepe!

Chris Wedge, az első rész rendezője szolgáltatja a Motkány hangját, ám a kis állatnak nincs értelmes dialógusa – nem csak azért, mert nem tud beszélni, hanem azért is, mert ő nem érintkezik a többi állattal. Bár az első verzióban úgy tervezték, hogy a Motkány is beszélni fog, ezt gyorsan elvetették, mert szótlan karakterként sokkal jobban működött és viccesebb is volt. Nem tervezték, hogy állandó szereplő legyen, inkább csak amolyan háttérállatka volt, és végül csak és kizárólag azért kapta meg a nyitójelenetet, mert ha azt nem toldják be, akkor az első harminchét percben nem is látunk havat és jeget, ami egy Jégkorszak című filmnél elég furcsa fejlemény. Aztán a tesztvetítésen kiderült, hogy a kardfogú mókus az egyik igazi potenciális közönségkedvenc, így több időt kapott és később minden részben újra láthattuk, sőt, a Jégkorszak - A nagy bummban már aktív előidézője a címbéli nagy bummnak, amikor egy apró idegen űrhajóba ülve a makkja nyomába ered.

Egy másik Sid

Az első változatban Sid, a lajhár teljesen máshogy nézett ki és másként viselkedett. Eredetileg a valóban élt óriáslajhárról mintázták, ami akkora volt, mint egy elefánt – így viszont furcsán festett volna Manny, a mamut oldalán, így jóval kisebb testet kapott, de más lett a személyisége is. Az eredeti forgatókönyvben még egy simlis alak volt, egy szélhámos, aki lajhárlányokat is futtatott – el is készült két ilyen jelenet. Az egyikben két fiatal földidisznót ver át, a másikban két nősténnyel pajzánkodik, aztán valaki szólhatott a készítőknek, hogy ez egy gyerekfilm lesz, és az egészet kivágták, bár a Super Cool DVD kiadáson láthatók, és Sidből egy kedves, kissé együgyű alak lett, ami talán nem volt rossz döntés, bár néha tényleg idegesítő.

Ki mikor halt ki?

Ironikus módon az első részben felbukkanó, teljesen idióta dodó az, aki a valóságban messze túlélte az egész bagázst. A röpképtelen madárfajt a XCII. század végén sikerült kiirtanunk, míg a gyapjas mamut (Manny) 10.000 évvel ezelőtt halt ki, szintén az emberi beavatkozásnak köszönhetően, bár egy törpe faja i.e. 1700-ig fennmaradt. A Sid által képviselt földi lajhárok kicsit tovább éltek, úgy i.e. 2500-ig, bár kisebb csoportjaik még úgy ezer évig fennmaradhattak. A kardfogú tigrisek nagyjából egy időben tűntek el a mamutokkal, feltehetőleg a nagytermetű zsákmányállatok kipusztulásának köszönhetően, de ezt ne tessék elmondani a gyerekeknek! Ezen szomorú tényeknek tudható be, hogy az első Jégkorszak filmet eredetileg melodrámának tervezték.

És a dinók?

A Jégkorszak első részének előkészítését komoly tudományos kutatómunka előzte meg, amely a stáb komoly és fontos tanácsokat kapott a New York- Amerikai Természettudományi Múzeum munkatársaitól. A segítőkész tudósok a „szolgáltatásért” cserébe csak egy feltételt támasztottak: a történetben ne szerepeljenek dinoszauruszok, hiszen azok az első nagy jégkorszakot megelőző minimum 20.000 éves időszakban is kihaltnak számítottak, és a filmben szereplő állatok zöme nem élt velük egy földtörténeti korban. Chris Wedge rendező tartotta is magát adott szavához, ám a harmadik részben, a Jégkorszak 3. - A dínók hajnalaban (2009) már felbukkannak, de azt már nem ő, hanem Carlos Saldanha készítette, a létezésükre adott „logikus” magyarázat pedig az volt, hogy hatalmas földalatti barlangokban vészelték ét a jégkorszak beköszöntét.

Meleg jégkorszak?

Nem minden jégkorszak volt elképesztően hideg., sőt, olyan is volt köztük, amelyik kellemesen meleg volt. A talajt ugyan jókora hótakaró borította, de a hőmérséklet nem volt különösen alacsony. Az annak köszönhető, hogy a magát a jégkorszakot kiváltó események olyan intenzívek voltak, hogy a légkör telítődött az üvegházhatást előidéző gázokkal – ezek tartják a Nap melegét az Föld légkörén belül -, és ezek a gázok olyan sűrű réteget alkotnak, hogy a napfény visszatükröződik róla, így a jégtakaró sem olvad el.. A szakértők szerint a bolygó egyes részei ilyenkor egy „rántott fagylaltra” emlékeztetett, vagyis kívül forró, belül hideg volt.

Pici jégkorszak

A nagy jégkorszakok között előfordultak az úgy nevezett mini, vagy kis jégkorszakok is, és nem is olyan régen volt az utolsó, amely a XV. század elejétől kb. a XIX. század közepéig tartott. A klíma állandó ingadozását jól mutatja az a tény, hogy ezen időszakon belül is voltak példák igen jelentős klímaingadozásokra, így pl. az 1570-1630 és 1675-1715 közötti évek igen hideg időszakokat hoztak. A telek zordságára jellemző, hogy a hirtelen növekvő és előretörő gleccserek az Alpokban falvakat romboltak le. Hollandiában a csatornák rendszeresen befagytak, Londonban pedig a befagyott Temzén többször is megtartották az Éves Fagypiacot. 1780 telén New York kikötőjét a jég felületén lehetett átszelni, a Nagy Tavak gyakorta június közepéig be voltak fagyva, ugyanakkor egész nyarak teltek el komoly napsütés nélkül. A kis jégkorszak tényét több közvetett adat bizonyítja: korabeli hírek, tudományos feljegyzések, üledékminták elemzése,vagy a  pollenanalízis a korabeli növényzet összetételének rekonstruálására.

Hógolyó!

A legtöbb komoly jégkorszak esetében is csak a Föld felszínének legfeljebb egyharmadát borította jégtakaró, mint az utolsó nagy jégkorszak esetében, amely 11.000 évvel ezelőtt ért véget, amikor valamivel több mint a földfelszín egyharmadát fedte jég- és hótakaró, a levegő széndioxid tartalma pedig rendkívül alacsony volt. A tudományos elméletek szerint azonban létezett az ún. Hógolyó Föld, minden jégkorszakok ősapája, amikor a bolygó teljes felületét jég borította, a Föld pedig kívülről nézve egy, a világűrben száguldó hatalmas hógolyó hatását keltette – már ha látta valaki. Ezt csak kevés életforma élhette túl vagy a kevés, a fagytól védett területen vagy „mélyhűtött” állapotban. Vannak bizonyítékok, amelyek szerint ez legalább egyszer megtörtént, úgy 716 millió éve.

Az Édenkert esete

Egyes tudósok szerint az Édenkert valóban létezett, és a léte a jégkorszakoknak volt köszönhető. Szerintük a terület valahol Afrikában volt, és ennek köszönhető az emberi faj túlélése. Úgy 200.000 éve egy rendkívül súlyos jégkorszak köszöntött be, rengeteg fajt pusztítva ki, de az emberiség egy része rátalált a mai Dél-Afrika egyik olyan partszakaszára, amely jégmentes és viszonylag meleg maradt. A talaj tápanyagokban gazdag volt az élővilág pedig rendkívül sokszínű, és számos természetes barlang található itt, ahol elődeink meghúzhatták magukat. Egy, földtörténeti szempontból új, a túlélésért küzdő faj számára mindez valóban maga a Paradicsom lehetett, és a tény, hogy a viszonylag szűk területen csak pár száz ember élhetett, magyarázat lehet arra, hogy az emberi faj génállománya más fajokhoz képest miért jóval kevésbé diverzifikált.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu