Borbás Marcsi belibeg minden faluba, és degeszre tömi magát - így is fel lehet fogni. Pedig a Gasztroangyal az utóbbi évek kevés értékelhető köztévés műsorainak egyike. De miért jó?
1. Mert ügyesen egyensúlyoz a csúcsgasztronómia és a hagyományos magyar konyha között. Ugyanúgy megjelenik a műsorban a karcagi birkagulyás, mint a Szuvidolt pézsmatulok felsőajak panírozott céklahabbal.
2. Mint minden médiaszereplőt, lehet őt is utálni, de mondjon bárki bármit, Borbás Marcsi még mindig az egyike azon keveseknek, akik természetesen tudnak viselkedni a kamerák előtt.
3. Magyarország ehető. Igaz, hogy a kommunizmus és az utána következő szegénység nem tett jót a gasztronómiának, de Magyarország mégis izgalmas hely az ízlelőbimbók számára. Erről szól a műsor.
4. Mert eszünkbe vési, hogy Magyarország nemcsak Budapestből és a nagyobb megyeszékhelyekből áll, hanem rengetegen vidéken laknak és gazdálkodnak.
5. Mert ráébreszt minket arra, hogy igaz, hogy hazánk marha kicsi, de mégis hihetetlenül tágas és sokszínű.
6. Mert jó fej és tehetséges embereket mutat be, akiket amúgy nem szokás mutogatni.
7. Mert informatív. Rengeteg hasznos dolgot meg lehet tanulni zöldségfajtákról, húsokról, főzési technikákról. Amit másnap a piacon hasznosíthatok is, és nem csak akkor, ha a Michelin-csillagról diskurálok egy gasztrobloggerrel.
8. Mert a lacipecsenyéről is készült műsor, és ez már önmagában is jófejség.
9. Mert az operatőr érti a dolgát és nagyon szép képeket láthatunk a műsorban.
10. Mert lehet látni a szerkesztői előmunkát, és a műsorvezető felkészültségét az epizódokon, és nemcsak öncélú pixelpazarlás az egész.
