A Fekete város tipikusan az klasszikus, amit akárhányszor ismételnek, bármikor képes ottragadni előtte az ember. De vajon mi a titka? Összeszedtük.
1. Kiváló szereposztás! Bessenyei Ferenc mint hirtelenharagú vicispán? Venczel Vera mint a kislánya? Pécsi Sándor mint a német kereskedő Quendel? Avar István mint az áruló Bibók? Nem soroljuk, egyszerűen zseniális. A sorozatban felbukkan a magyar színjátszás színe-java, és csak úgy lubickolnak a Mikszáth által megteremtett helyzetekben.
2. Na, igen: Mikszáth. Nemcsak azért volt fantasztikus író, mert benne van az irodalomkönyvekben, és mert kötelező. Történetei szinte kiáltanak a megfilmesítésért. Karakterei hús-vér figurák, dialógusai legendásan szellemesek, a sztorik mélyén pedig minden humor és anekdotázás ellenére mély tragédia van.
3. Na, igen: tragédia. A kalandos történet, kurucok és álruhás settenkedés, és szerelmi szál mellett, mögött A fekete város egy igazi, megrázó shakespeare-i tragédia bosszúkkal és végső összeomlással. Zsurzs Éva pedig remekül érzett rá és bontotta ki ezt.
4. Na, igen: Zsurzs Éva. A korszak méltán tekintélyes tévérendezője, aki emlékezetes és máig élvezetes tévéjátékok és sorozatok tucatjait rendezte. Az Abigélre, A koppányi aga testamentumára, a Különös házasságra mindenki emlékszik, de ott volt még A törökfejes kopja, A falu jegyzője, A névtelen vár, vagy az Othello Gyulaházán, ami megérdemelné, hogy kultfilm legyen. Zsurzs Éva anyanyelvi szinten beszélte a tévéfilmezés nyelvét. Keze alatt irodalmunk klasszikusai úgy lettek közönségfilmek, hogy semmit nem vesztettek eredeti mondanivalójukból és patinájukból.
5. Na, igen: patina. A sorozat hitelességéhez nagyban hozzájárul, hogy olyan eredeti helyszíneken (is) forgattak, mint Lőcse, a Szepesség, Besztercebánya, Pozsony, Tapolcsány és Telcs.
PORT.hu ajánlja: Fekete város, M3: Szombat, 20:10
