A Száll a kakukk fészkére zseniális sztorija és színészei mögött egy ugyancsak zseniális stáb munkálkodott.
Kevés olyan film van, ami az érzelmek széles skáláján játszik, mégis végig egységes marad: Milos Forman 1975-ös rendezése, a Száll a kakukk fészkére
- egyszerre humoros és lehangoló;
- szeretetteljes és szkeptikus,
- miközben alapvetően egy inspiráló és életigenlő műről van szó,
ami most novemberben lett ötvenéves. A film Ken Kesey 1962-es, magyarul is megjelent regénye alapján készült, és ez lett Jack Nicholson egyik legikonikusabb szerepe (a másik természeten a Ragyogás Jackje), pedig eredetileg nem is ő játszotta volna R. P. McMurphyt.
A producer
Ken Kesey részben valós események alapján írta meg a regényét: veteránkórházi tapasztalatait használta fel hozzá. Az állami elemgyógyintézetben játszódó történet nagy vonalakban azt meséli el, hogy miként lázadnak fel az ápoltak a szadista főnővér ellen. Mindebben nagy szerepe van a Jack Nicholson által alakított Randle Patrick McMurphy-nek, aki bezárva is szabad, és akinek legerősebb jelenetei épp azok, amikor összetűzésbe kerül a Louise Fletcher által játszott Ratched főnővérrel – pedig eredetileg egyik színész sem játszott volna a filmben.
Ratched szerepét több hollywoodi híresség is visszautasította, attól tartva, hogy árthat a megítélésüknek: többek közt Jane Fonda, Anne Bancroft, Ellen Burstyn és Faye Dunaway. McMurphy karakterének sorsa még ennél is hányatottabb volt. A regény filmes és színpadi jogait Michael Douglas apja, Kirk Douglas vásárolta meg. Michael ekkoriban feltörekvő televíziós színész volt, akit elsősorban a San Francisco utcáin című sorozatból ismertek, és gondolva egy merészet, megkérte az apját, adja neki a jogokat és a produceri teendőket. Kirk ezt meg is tette, ám valószínűleg arra nem számított, hogy fia teljesen a kezébe veszi az irányítást. Kirk egyetlen dolgot szeretett volna megtartani a filmből: R. P. McMurphy karakterét, ám fia egy fiatalabb színészt képzelt el a szerepben, az apja ugyanis ekkor már a hatvanas évei elején járt. Michael döntése végül sok éven át feszültséget okozott a kapcsolatukban, ám ő ragaszkodott ahhoz, hogy más játssza el az ikonikus szerepet.
A főszerep
Milos Forman Burt Reynoldsnak ajánlotta fel a szerepet, Ken Kesey pedig Gene Hackmant javasolta, ám mindketten visszautasították, ahogy James Caan is – ő állítólag négyszer is, azzal az indokkal, hogy ez a film „nem elég látványos”. Reynolds a korszak egyik legjövedelmezőbb filmsztárja volt, és igazi hollywoodi szexszimbólum, ha lehet még manapság ilyet mondani. Ugyanakkor érdekes módon választott szerepeket, és szinte sportot űzött a visszautasításból:
- Sean Connery után ő lett volna a következő James Bond, de nem vállalta, mondván ne egy amerikai színész játssza a brit titkos ügynököt
- Visszadobta Edward Lewis szerepét a Micsoda nő!-ben, amit végül Richard Gere kapott meg
A legtöbb visszautasítást megbánta – közte volt a Star Wars és A keresztapa is –, a Száll a kakukk fészkére kapcsán pedig arra a kérdésre, miért dobta vissza az ikonikussá vált szerepet, őszintén válaszolt: „Mert hülye voltam.” A szerepet végül Jack Nicholson kapta, és ma már el sem tudnánk képzelni mást.
Nicholson még Hal Ashby javaslata volt – a fejlesztés egy korai fázisában úgy volt, ő rendezi a filmet. Ashby Az utolsó szolgálat (1973) című filmben dolgozott együtt a színésszel, ám Michael Douglas kezdetben nehezen tudta őt elképzelni a szerepben, de elfogytak a lehetséges jelöltek. Miután Nicholsont szerződtették, a produkciónak alkalmazkodnia kellett az ő időbeosztásához, így fél évvel később kezdték csak meg a forgatást. Douglas egy visszaemlékezésben ezt végül áldásnak nevezte, mivel így alkalmuk volt a „megfelelő szereplőgárda” összeállítására.
Közvetve ugyan, de tulajdonképpen Jack Nicholsonnak köszönhető, hogy olyan zseniális színészeket láthatunk a filmben, mint Brad Douriff, Christopher Lloyd és Danny DeVito.
Hogy mennyire jó munkát végzett a fiatal Michael Douglas, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a film öt Oscar-díjat nyert, köztük a legjobb filmnek járó szobrot, ami Douglas első akadémia elismerése volt, és ezt nem színészként, hanem producerként kapta.
A cím
Bár jól hangzik a Száll a kakukk fészkére cím, valószínűleg némi magyarázatra szorul. A regény először 1972-ben jelent magyarul Bartos Tibor fordításában, és azóta is ebben a változatban érhető el. Ez a cím azonban magyarul semmit sem mond, ellentétben az eredeti, angol nyelvű verzióval, ami egy gyerekmondóka része, amit Bromden idéz fel a sokkterápia után:
Wire, briar, limberlock,
Three geese in a flock,
One flew east, one flew west,
One flew over the cuckoo's nest.
Ennek utolsó sora a regény (és a film címe), és itt kiderül, hogy három lúdról van szól, akik közül egyik keletre, másik nyugatra száll, a harmadik pedig elröpül a kakukk fészke felett (tehát nem rá!). A szimbolika így már könnyebben felfejthető: a fészek az intézet, hiszen cuckoo átvitt értelemben bolondot is jelent, a cuckoo's nest pedig elmegyóintézetet, McMurphy a lúd, aki felette száll, és nem hódol be.
Ez is éerdekelhet
A filmtörténet 10 legnagyobb lázadója
A film világa telis-tele van lázadókkal, az elnyomó rendszerek, a társadalmi igazságtalanságok ellen harcoló lázadókkal - és olyanokkal, akiket csak úgy feszít a düh és a tenni akarás.
Lássuk!
(via 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz, Collider, Movieweb, Wikipedia)
