Egyre gyakrabban éri az a vád Hollywoodot, hogy kifogyott az eredeti ötletekből. A producerek semmit sem csinálnak, csak aprópénzre váltják és meggyalázzák a régi, közkedvelt brandeket, és folyton a sikerkönyveket keresik, hogy lenyomhassák a torkunkon másodszorra is, mozifilmként. Csakhogy a szórakoztatóipar mindig is így működött. A 11 Oscarral jutalmazott Ben-Hur a fekete-fehér Ben-Hur remake-je volt, A cápa, A keresztapa, a Rambo és a Die Hard pedig mind könyvadaptációk. Csak régen nem volt ennyi filmes újság, ahová ezeket az infókat fanyalogva megírhattuk volna.
Nekem amúgy semmi bajom sincs azzal, hogy folytatást kapott a Star Wars, a Terminator és az Evil Dead. Sőt! Kifejezetten örülök, hogy újra láthatom a gyerekkori kedvenceimet, akik közben velem együtt öregedtek. Ha választanom kellene, hogy közepes színvonalú misztikus és nyomozós tucatsorozatokat nézzek (Sleepy Hollow, NCIS és társaik) vagy egy félig komolyan vett, nosztalgikus kikacsintásokkal telepakolt X-aktákat, akkor egyértelmű, hogy az utóbbira szavazok. Ki is fejtem 6 pontban, miért!
1. David Duchovny visszatért
Duchovny nem egy színészóriás. De két karaktert veszettül jól tud hozni: a megszállottan igazságot kereső, paranoid FBI ügynököt és a lezüllött, szexfüggő macsót. Az új X-akták kapcsán persze most sokan ekézik őt, amiért beleragadt Hank Moody szerepébe, és az ötvenes Muldert is úgy alakítja, mintha még mindig a cinikus csajozógép lenne, csak közben öltönyre cserélte a bőrdzsekijét. Ez főleg az új évad 5. epizódjában jött elő, amikor kedvenc ufóvadászunk a nyomozás ürügyén bedrogozva, fülig érő vigyorral bulizott egy westernbárban. Lehet, hogy Duchovnynak még valóban vissza kell rázódnia Mulder szerepébe, de ne felejtsük el, hogy az előző 9 évadban is egy kanapén alvó, pornófüggő, nemtörődöm agglegény volt! Csak mellette munkamániás is, és két szörnykergetés között nem volt idő megismerni a magánéletét.
2. Gillian Anderson is visszatért
Scully ügynök nélkül az új X-akták pont olyan rossz lett volna, mint ha a nemrég feltámasztott Evil Deadből kifelejtik a főhős láncfűrészkezét. Az UFO-észleléseket és furcsa genetikai mutációkat mindig a tudomány gyakorlatias szemszögéből vizsgáló ügynöknő egyszerűen összenőtt a fanatikus Mulderrel. Gillian Andersonnak ráadásul a legjobbkor jött a visszatérés lehetősége, mert a Hajsza című sorozata sajnos nem durrant akkorát, mint Duchovny Kaliforgiája. Viszont ha összesen csak annyi haszna volt az új X-aktáknak, hogy Jennifer Lawrence és Charlize Theron után Anderson is kiálljon a férfi és női sztárok egyenlő gázsija mellett, már emiatt megérte leforgatni az új évadot.
3. Még mindig Chris Carter írja a legjobb konteókat
Carter nagyon eltalált valamit 1993-ban az X-aktákkal. Profin egybegyúrta az ufóhisztériát a népszerű összeesküvés-elméletekkel meg a titkos kormánykísérletekről szóló pletykákkal, és jó érzékkel (ma már persze megmosolyogtatóan) csapott le az aktuális technológiai újításokra, a klónozásra, a mobiltelefonokra és az internetre is. Az űrlények mellé pedig behozta a jetit, a csupakabrát, a vámpírokat, meg a többi szörnyet, ami régóta foglalkoztatja az emberek képzeletét. Az új évad is a legjobbkor született meg: a szeptember 11-i terrortámadás, az NSA lehallgatási botránya, a Bilderberg-csoport és a G8-ak titkos találkozói vagy a gyíkemberek árnyékkormánya mind olyan konteók, amikre több tucatnyi X-akták epizódot fel lehetne fűzni. Annak pedig külön örülök, hogy Chris Carter az új évadban is foglalkozik a csövesvédő sorozatgyilkos alakján keresztül az olyan civilizációs betegségekkel, mint a hajléktalanság, a munkanélküliség vagy a nagyon gazdagok és nagyon szegények közt egyre mélyülő szakadék. Ez persze régen is így volt: a Kitérőben (5. évad, 4. rész) például kis, zöld manók öldösték a vadászokat, amiért az erdőket irtó emberek kiszorítanak egy csomó állatfajt a természetes élőhelyükről.
4. Az új X-akták pont olyan izgalmas, mint a régi epizódok
A 10. évad engem már azzal megnyert magának, hogy meghagyták a régi, kultikus főcímzenét. Aztán amikor Mulder és Scully zseblámpáinak fénye először keresztezte egymást X alakban, miközben egy sötét raktárban kutattak, akkor már tudtam, hogy imádni fogom ezt a hatepizódos nosztalgiamaratont is. Persze aki tinédzserként nem izgulta végig mind a 9 évadot (plusz a két mozifilmet), nem agyalt azon, ki kivel van az ember-űrlény hibridek kolonizációs konspirációjában, nem utálta a Cigarettást, Kryceket és a Szindikátust, és nem félt ráülni a klotyóra, ahol ugye bármikor felmászhatott a félelmetes gumiember, annak úgyis hiába magyarázom, miért jó a 10. évad.
5. Az új X-akták pont olyan vicces, mint a régi epizódok
Sokan szidják az új évad 3. epizódját, amiben egy ártatlan gyíkembert megharap egy sorozatgyilkos, és ezért átváltozik emberré. Pedig nagyon vicces, ahogy a bajszos nyüzügévé alakult reptilián belefásul az unalmas állásába, a kevés nyugdíja miatt aggódik (pedig korábban azt sem tudta, mi az), és az őt kikérdező Scully melleiről álmodozik. A fanyalgók elfelejtik, hogy a régi évadok is tele voltak ilyen önironikus epizódokkal. A Szemfényvesztésben (2. évad, 20. rész) például egy sziámi ikerpár kisebbik tagja vált le a testvéréről gyilkolászni, de végül megette a krokodilember. Vagy ott volt az Álomvilág 1-2 is a 6. évadban, amikor egy 51-es körzetben dolgozó, kopasz fickó egy titkos kormánykísérlet mellékhatásaként testet cserélt Mulderrel, és úgy megörült az új életének, hogy Scullyt is azonnal ágyba akarta vinni! Most is kellenek az ilyen dilizések a nyomasztó kormányösszeesküvés mellé.
6. Feltámadt az ármánykodó Cigarettás
William B. Davis nikotinfüggő főkonspirátora ma már legalább olyan ikonikus gonosztevő lett a szórakoztatóiparban, mint Darth Vader, Jockey Ewing vagy Freddy Krueger. Bár a 9. évadban úgy tűnt, meghalt, most félhullaként mégis visszahozták a készítők, hogy teljes legyen a retrómámor. Az űrlényekkel, bérgyilkosokkal és cselszövő politikusokkal összejátszó Cigarettásban ráadásul az a legviccesebb, hogy az őt alakító színész már a '70-es években leszokott a dohányzásról: a forgatásokon végig gyógyfüves cigit szívott.
