A galaxis őrzői

Kalandfilm. Klasszikus filmzsáner. Végy egy kedvelhető főhőst, adj mellé társakat, egy nemes, vagy legalább méltányolható célt, egy tökös főgonoszt és annak csatlósait. Fűszerezd látványos akciójelenetekkel, némi romantikával, jól idézhető beszólásokkal, és már kész is a siker. Egyidős a hangosfilmmel, mert minden korosztály megtalálhatja benne a neki tetsző részletet, nem rétegfilm, sőt a legszéleseb közönséghez szól. Bármilyen történelmi korban működik, de sok minden szükséges, hogy igazán jól sikerüljön.

A jó casting elengedhetetlen. Chist Pratt (Peter Quill, alias Űrlord) a tv-ből lehet ismerős, ahol egy sitcomban alakított nagyránőtt gyereket. Zoe Saldana (Gamora játszott már blockbusterban, legnagyobb sikere Neytiri az Avatarból. Dave Bautista (Drax) pankrátor, ez az első nagyobb szerepe. Ám az igazi húzónevek Vin Diesel (Groot) és Bradley Cooper (Rocket, szinkronban Mordály). Nagy bátorságra vall, hogy ők egy pillanatra sem tűnnek fel a vásznon, karaktereik animáltak, és míg Cooper sokat dumál, addig Diesel mindössze egyetlen mondatot ismétel az egész filmben. Lee Pace (Ronan) kapta az fő gonosz szerepét, de végig maszkot visel, szinte felismerhetetlen. Mellékszerepekben feltűnik Glenn Close, Michael Rooker, Djimon Hounsou, Karen Gillan, John C Riley, Benicio Del Toro. Vagyis ez pipa.

A történet nem túl bonyolult, de ez csak előnyére válik. Meg kell szerezni egy fémgömböt, amire sokaknak fáj a foguk, de csak kevesen tudják, mi is az valójában. Ez összehozza "hőseink" szedett-vedett csapatát, amiből olyan szituáció kerekedik, ahol csak egymásra számíthatnak. Motivációik eltérőek, de jelenleg közös az ellenség, ez kellően egységbe kovácsolja őket. A csapaton belüli egyetnemértés számos vicces párbeszédet eredményez, a legnagyobb örömünkre. Történet és csoportdinamika pipa.

A látványra nem lehet panasz. Amit a színészek (és a rendező) gázsiján megspórolt a stúdió azt elköltötte a speciális effektusokra. A harci jelenetek látványosak és igen dinamikusak, akár egy börtönben játszódnak, vagy az űrben. Az egész a végső csatában teljesedik ki, és csak a legnagyobbak említhető egy szinten. A fényképezés is gyönyörű. Kristálytiszta és részletes minden képkocka. A helyszínek kellően változatosak és kidolgozottak, mindegy, hogy valós, épített vagy CGI.

Sokan a Star Warshoz hasonlítják, nem véletlenül. Ez sem sci-fi, hanem egy űrben (is) játszódó kalandfilm, hősökkel, csatákkal, ismeretlen lényekkel, sötét lelkű gonosszal, és lélegzetelállító látvánnyal, laza dumákkal és űrhajókkal fűszerezve. Lucas alkotása volt az az úttörő, de James Gunn méltó utódot tett le az asztalra. Újra tizenévesnek érezhetjük magunkat, akit nem érdekel néhány ordító ökörség, ami a filmben van, mert nem tudja elrontani az élményt. Nem teremt új stílust, viszont megtartja a régiek értékeit. Hogy mennyire lesz időtálló, majd kiderül, de hogy érdemes megnézni az egészen biztos.

Mivel biztos a folytatás, így abban remélhetőleg többet megtudunk főhőseinkről, mert mindegyiküket maximum két mondattal jellemzik a készítők, ami egyelőre működik, de attól én még kíváncsi vagyok, kik ők valójában.

Mindenkinek csak ajánlani tudom, erről a filmről nem szabad lemaradni.

Az imdb-n 8,7 pontot adnak rá a nézők, a kritikusok az RT-n 92% értékelik.

Idén eddig ezen a filmen szórakoztam a legjobban, ezért szerintem 90%.