A harag napja

Valakik valahol valamiért azt gondolták, hogy Besson egykori felfedezettjének a neve elviszi majd Adrian Rudomir sok éve dédelgetett "remekművét". Olyannyira, hogy két világpremiert is szerveztek neki, miközben csak itthon kerül majd mozikba, máshol dvd-n lehet majd megszerezni. De sajnos nemcsak a Metró görkoris Fredje, de a Hegylakó szelleme is messze elkerülte a fóti díszletvárost a forgatások alatt. A thriller besorolásra csak a premier plánban mutatott darabolós gyilkosságok áldozatai miatt kerülhetett sor. Különben jobban tették volna, ha Lőrinc L. Lászlót kérik fel inkább a forgatókönyv megírására, ha már úgyis annyi magyart dolgoztattak. Mert a történetvezetés inkább egy 20 évvel ezelőtt készül Onedin család pilot-ra hasonlított inkább, mint bármilyen akció-dráma-kosztümös filmre, ahogy beharangozták. Még a magyar szinkron is az abból az időből jól ismert, egyetlen férfi falzett hangon, alámondásos videós délutánokra emlékeztetett. A szöveg ráadásul minduntalan eretneknek emlegeti a zsidókat. Pedig akik zsidókat üldöznek, azokról kiderül, hogy lényegében maguk is zsidók. Csak vannak jó és rossz zsidók, akik között a szado-mazo batman-nek öltözött "becsületes magyar bérgyilkos" és a tintás, de aztán jó útra tért főrendőr vág rendet. Ezzel nagyjából le is lőttem a poént, és ezért én kérek elnézést. Egy nálam vérmesebb lelkületű néző szerint "olyan eretnek művel állunk szemben, amely tárgyalás nélküli máglyahalált érdemel."