Hatalmas női hátsó "vigyorog" a plakátról: hosszú lábak és kedves kis fekete mini szoknya. S közben forgalmazza a Budapest Film. Sőt, a film rendezője a Sundance Filmfesztiválon díjat is nyert. Itt valami nagyon nem stimmel. Művész vagy bulvár a dolog? Nehéz a döntés.
A film persze eligazít, nem szabad a jópofáskodó szóróanyagnak felülni. Igényes alkotásról van szó, nagy műgonddal készült ékszerdobozról, melyet tényleg inkább nézni érdemes, mint megérteni. Lehet benne gyönyörködni, felelőtlenül.
Egy túlérzékeny lányról szól a történet, aki képtelen beilleszkedni az élet normálisnak tekintett körforgásába. Depressziós, pszichiátrián kezelik. A feszültségeket öncsonkítással oldja. Van egy ügyes varródoboza, mindenféle szóró ás vágószerszámokkal, hogy fájdalmat okozhasson magának. A fájdalom függésében él. A film ott kapcsolódik az életébe, amikor kiengedik az elmegyógyintézetből és visszatér szeretett családjához.
Ez nem egy különleges család, csak egy átlagosan problémás amerikai család. Ismerős acsarkodások, tányértörések. Nem Lee-nek (Maggie Gyllenhall) való hely. Ráadásul folyton aggódó szeretetükkel veszik körül a rokonok, gyanakodva figyelik, mikor tesz ismét kárt magában. Végre beiratkozik egy gépíró-tanfolyamra és sikerül jelesre végezni. Jelentkezik E. Edward Grey (James Spader) ügyvéd hirdetésére: élete első munkahelye és első állásinterjúja.
Az ügyvédi iroda elvarázsolt vidék. Rusztikus zöldek és mély barnák uralják. Nem hasonlít a megszokott, személytelen irodákhoz. Már a felvételi beszélgetés sem a várt mederben zajlik. Az ügyvéd úr feszültnek tűnik, aprókat rándul az arca és Lee magánéletéről kérdezősködik: férjnél van-e, tervez-e gyereket?
Hosszú időre a bogaras ügyvéd irodája lesz Lee számára a menedék. A film nagy része itt játszódik: igazi kamaradarab. Az újdonsült titkárnő igyekszik a legjobbat nyújtani, és érzékenyen reagálni főnöke minden rezdülésére. A tűszúrások után most Grey a függőség tárgya. Még a férfi buta, aberrált szexuális játékaiban is hajlandó részt venni. Az íróasztalra könyököl és hagyja, hogy a felhergelt ügyvéd lilára verje hátsóját. Valójában élvezi: mindketten élvezik.
A lényeg azonban az elfojtott testi vágyakon túl keresendő. Két hiperérzékeny, világtól elzárt személyiség kerül közel egymáshoz. A kényelmesen előrehaladó filmben követhetjük a kapcsolat összes apró állomását. A történet kriminek indul, de idill lesz belőle.
Steven Shainberg festői mozit rendezett: képeskönyvet férfiról és nőről. Andalítóan szól aláfestésnek Angelo Badalamenti zenéje. Révbe ér ez a különös pár. A romantikus lelkek örülhetnek, a kajánabbak talán rosszabbra, ütősebbre számítanak, de most legyen elég ez a szép film. Ínyenceknek.
