Az eddigi Star Wars-filmek minden apró mozzanatához és szereplőjéhez rengeteg érdekesség, meghökkentő tény és spekuláció kapcsolódik, amik közül szinte lehetetlen kiválogatni a legérdekesebbeket, de mi megpróbáltuk - kissé megágyazva a Star Wars: Az ébredő Erő közelgő bemutatójának.
Az első két Star Wars film forgatása alatt Carrie Fisher végig panaszkodott a kosztümjeire, például azt is mondva, hogy a ruhái olyan hosszúak, hogy azt sem lehet látni, hogy ő nő vagy sem. Ezen panaszáradatnak köszönhetjük a legendás, nemrég egy árverésen csillagászati összegért elkelt aranybikinit, amit Jabba láncra kötött rabszolgájaként hordott, ám ettől sem lett boldogabb. Az egész stáb azon szórakozott, hogy a teljesen merev, a testtől ezért elálló, nehezen mozgó fém melltartó rész rémálommá vált a színésznő számára. Mivel Fisher nem szerette az ilyenkor használatos egyszerű, de az eltávolításkor fájdalmas szigetelőszalagos megoldást, azért minden egyes felvételnél külön asszisztens őrködött afelett, hogy a keblei még mindig a melltartó abroncsán belül legyenek – ám még így is rengeteg elrontott jelenet született, amikor a keblek kimozdultak a helyükről.
A fénykardok jellegzetes hangja a véletlen eredménye. A hanghatásokért felelős, a szakmában óriási tisztelet övezte Ben Burtt már hetek óta kísérletezett mindennel, de nem találta meg a keresett, egyszerre futurisztikus, harcias és fenyegető hangot – amíg a mikrofonnal el nem sétált egy lehalkított TV készülék előtt.
A Star Wars: Baljós árnyak díszleteit csak a színészek fejmagasságáig építették meg, hiszen a többit már számítógépes grafikával varázsolták oda, ám arra nem számítottak, hogy Liam Neeson jóval magasabb az átlagnál. Valaki kiszámolta, hogy ez az extra magasság a stábnak összesen 150.000 dollár pluszkiadást jelentett. Liam Neeson annyiban segített ezt visszahozni, hogy a legtöbb veszélyes jelenetét ő maga csinálta, de még így is három kaszkadőr dolgozott vele: az egyik a Darth Maullal folytatott párbajban helyettesítette a Tatooine-on, egy másik a végső leszámolásnál, egy harmadik pedig amolyan beugró volt.
Jabba teljes neve Jabba Desilijic Tiure – ami kicsit délszlávos hangzású.
Obi-Wannak elég gyakran „van egy rossz érzése" – ugyanez a mondat elhangzik a szájából a Csillagok háborújában (1977), A Birodalom visszavágban (1980) és A Jedi visszatérben (1983) is.
A birodalom visszavág munkacíme a forgatás alatt Blue Harvest, vagyis Kék aratás volt, az alcím pedig Horror Beyond Imagination, azaz Borzalom minden képzeleten túl, hogy se a sajtó, se a rajongók ne tudják, mi is készül valóban. Ez egyrészt garantálta a nyugodt munkát, másrészt megakadályozta, hogy a különböző szolgáltatók horribilis összegeket kérjenek a stábtól – ahogy az Norvégiában történt a Star Wars: A Jedi visszatér forgatásán. Hogy tényleg azt látszatot keltsék, hogy egy igazi horrorfilm készül, még kamu pólókat is gyártottak és osztogattak, amik ma már nyilván egy vagyont érnek. Sok-sok évvel később, de még ugyanebben a galaxisban a Family Guy egyik epizódja kapta meg a Blue Harvest címet, ami természetesen egy Star Wars paródia volt.
A Star Wars: A Jedi visszatérben az Endoron játszódó, rendkívül látványos siklórobogós üldözés egy nagyon egyszerű, de látványos trükk eredménye. Egy operatőr szép lassan sétált az erdőben és kanyargott a fák között a kezében egy steadicammel, ami másodpercenként egy képkockát rögzített – ezt aztán másodperceként 24 képkocka gyorsasággal vetítették le.
A legelején még szó sem volt arról, hogy Leia Luke (iker)testvére lenne (hiszen még csókolóztak is), ám aztán felmerült annak az ötlete, hogy az ifjú Skywalker megkeresi rég elveszett nővérét. Némi fejvakarás után George Lucas úgy döntött, hogy mégsem megy bele abba a verzióba, és inkább elvarrt minden szálát ebben a történetben.
Eredetileg Benicio Del Toro játszotta volna a második trilógia legnépszerűbb karakterét, Darth Mault. Del Toro azonban „felmondott”, miután George Lucas kihúzta a sötét Sith nagyúr szinte minden dialógusát - Darth Maul végül mindössze háromszor szólal meg, akkor sem mond semmi fontosat. Darth Maul egyébként az egyetlen olyan Sith nagyúr az élőszereplős Star Wars filmekben, aki nem emberi lény – és összesen egyszer pislog, azt is akkor, amikor kettévágják, mert annyira kemény legény. Valójában a színész által viselt kontaktlencse nem engedte a pislogást.
Natalie Portman rengeteget dolgozott a hangján több szakértővel is, hogy megtalálja az Amidala királynőhöz illő megfelelő dialektust. Végül egy klasszikus, a negyvenes évek Hollywoodjára emlékeztető hanghordozást választottak, ami egyszerre idézte Katharine Hepburnt és Lauren Bacallt, ám ezzel sem voltak elégedettek. Végül a színésznő hangját elektronikusan mélyítették, hogy előkelőbb legyen – ez a sok munka a magyar szinkronban természetesen elveszett.
George Lucas annyira biztos volt abban, hogy a Star Wars: Egy új remény jókora bukás lesz, hogy el sem ment a premierre, és helyette Hawaiira ment vakációzni jó barátjával, Steven Spielberggel, ahol együtt kiötlötték Az elveszett frigyláda fosztogatói alapötletét.
Még a premier előtt Lucas levetítette filmrendező barátainak a Star Wars: Egy új remény első verzióját. A legtöbben, magát Lucast is beleértve, úgy gondolták, hogy a film meg fog bukni, Brian De Palma állítólag azt mondta, hogy ez volt a legrosszabb film, amit valaha látott, egyedül Steven Spielberg gondolta azt, hogy remekművel van dolguk, és Lucas milliókat fog vele keresni.
A Star Wars: A Jedi visszatér primitív, szőrös erdőlakó népe valójában egy wookiee törzs lett volna. Az előkészítési munkák során döntöttek úgy, hogy inkább aranyos, pici és rövid szőrű teremtményeket választanak a nagyon magas, hosszú szőrű wookiee-k helyett, talán praktikus okokból, talán marketing szempontok alapján. Így jöttek létre az ewokok, és a szó sokak szerint mindössze a wookiee kifacsart verziója.
Ma már igazi legenda George Lucas döntése, hogy gyakorlatilag minimálbérért vállalta a Star Wars: Egy új remény rendezését, cserébe a teljes ún. merchandising jogokért, vagyis minden lehetséges ajándéktárgy jogaiért, amiért a stúdió részéről akkor bolondnak tartották. Korábban még senki sem keresett komoly pénzeket a filmek után gyártott játékokkal (bár ennek az árukapcsolásnak már volt üzleti modellje), részben azért, mert rendszerint jelentős idő telt el a film bemutatása és az első játékok megjelenése között, és a Star Wars filmek ezen is nagyot változtattak. Tessék körülnézni most a Tescóban – vagy bármelyik más nagyáruházban!
Obi Wan eredetileg túlélte volna a Star Wars: Egy új remény végét, de George Lucas végül úgy döntött, hogy nem igazán tud mit kezdeni az idős karakterrel – később persze visszahozta fiatalként. A kissé sznob Alec Guinness később azt állította, hogy ő maga kérte, hogy öljék meg – a karakterét -, mert nem volt szíve „ezeket a szörnyű mondatokat újra elmondani". A brit színész nagyon nem volt kibékülve sem a dialógussal, sem Lucasszal, bár a magas gázsi nagyon jól jött neki.
Darth Vader az első verzióban még egy jelentéktelen karakter lett volna, amolyan középgonosz, és az első forgatókönyv vázlatokban még csak ritkán hordta mára ikonikussá vált fekete egyenruháját, sőt, a Halálcsillagért vívott légi ütközetben Han Solo végzett volna vele. Nem így lett.
A cikk első részét ITT olvashatjátok!