A Nemzeti Színház Tragédiája

Március 15-én Madách Imre Az ember tragédiájának díszelőadásával megnyílt a Nemzeti Színház. Nyugtalan nyugvópontra jutott megépítésének 212 éves ügye. 212 éve nem épült Nemzeti Színház Magyarországon. A magyar nyelvű színjátszás albérletben indult meg akkor Kelemen László játékosaival. 212 éve vitáznak az állandó színház megépítéséről.
A Duna-parton most felavatták a legelső Nemzeti Színháznak épített Nemzeti Színházat. A Rákóczi út-Múzeum körút sarkáról eltolvajolt telken 1837-ben megnyitott épület ideiglenes színház volt csupán. Pesti Magyar Színháznak hívták, és 1840-ben átnevezték Nemzetinek. Remélték: fölváltja egyszer a végleges és "méltó" ház.
Akad, amit még egy demokráciában sem lehet demokratikusan megoldani. Színházépítést képtelenség szótöbbséggel végbevinni. Schwajda Györgyben megvolt a kellő akaratosság, fondorlat, állóképesség, szándékát érvényesítő erő puccsszerűen végighajtani elképzelését. Eközben megsértett erkölcsi, szabályrendeleti, pályázati, modorbeli törvényeket? Meglehet, de a Nemzeti felépült. Megnyílt. Máris lehet elkezdeni gondolkodni azon, hogy a tervező Siklós Mária hozzáértése, ízlése, leleményessége nyomait miként lehet majd eltüntetni, hogy a Disneyland-i teátrum helyett csakis színház legyen az épületből. Siklós Mária esete bizonyítja: a kultúra megvásárolható, de nem lehet megvenni a kulturáltságot.
Az ember tragédiáját választási kortes-beszédnél helyesebb színházi előadásnak tekinteni. Akkor is, ha a recenzens megoldhatatlan helyzetbe kerül. Hivatalát nem töltheti be közmegelégedéssel: ki-ki előzetes nézeteire keres érveket a látottakban. Mintha a Fradi és az MTK szurkolói között akarna valaki tárgyilagos elemzést célba juttatni. A színháznyitás akkora érdeklődést keltett, akár egy labdarúgó-világbajnokság. Ez felettébb örvendetes. A színház most közügy lett. Nemzeti ügy a Nemzeti.
A Róma és Párizs után tartott két szünettel adott négyórás előadás Szikora János rendezői munkásságához illőn becsvágyóan bőkezű önmegvalósítás. Az ember tragédiája nagy látványosság. Jobban mutat a színpadról, mint a képernyőn. A gépezetek fontosabbak Szikora számára a színésznél. A sok szerveznivaló elvonta alkotóerejét az előadás folyamatosságáról, a színészi ábrázolás működésbe segítésétől. A színészi kivitelezés minősége azonban csak részben terheli a rendezőt. Az épület elkészült. Társulata még nem. Az előadás együttese színészi közadakozásból jött létre. Részint a határon túli magyar nyelvű színjátszást reprezentáló társulatvezetők kerültek be az előadásba, részint szociális foglalkoztatottak, harmadrészt a különböző hazai társulatokból apróbb szólamokra szerződtetett állástalanok vagy "húzónevek" kerültek be az előadásba. Pintér Tamás kaszkadőr-deszantja fegyelmezetten teljesíti feladatait: repkednek a zsinórpadlás és a színpad között, lezuhannak, kigyulladnak, verekednek, bajvívnak, imponálón működnek A Szegedi Kortárs Balett Juronics Tamás tömören szűkszavú, erőteljesen kifejező mozdulati anyagával veszik ki drámai részüket az előadásból. Ártatlan gyermeki tekintetekkel szolgálnak a Budapesti Énekes Iskola Bubnó Tamás vezette tanulói. A történelmet végigálmodtató politikai példázat természetesen végigsiklik a különféle kultúrákon. A föstött kulisszák helyett építészeti (színház-építészeti) tömbökkel, tértagolással, vetített hátterekkel Milorad Krstic lendületes helyet szervezett a játéknak. Műgond a kellékekben, bútorokban: a fáraó trónja az előadásra legyártott szép munka. Figyelmük kiterjedt a pezsgőspoharak eleganciájára is. Az egyes történelmi színeket a leeresztett vászonra vetített dinamikus "híradófilmek" választják el egymástól, és fedik el a változások munkáját. Szervesen kapcsolódnak a játékhoz a Roczkov Stúdió számítógépes grafikái. Márta István nagy színházi zeneszerzői rutinnal tangótól szimfonikus zenéig, bőséges zenei idézetekkel segíti az értelmezést és a hatást.
A három főszereplő az előadás értékes része. A szereposztás bevallom, kétségeket támasztott első hallásra. Szarvas Józseffel, Pap Verával a rendező dolgozott az Út végén a folyó pesti színházi rendezésekor. Alkatuk merőben más, mint a szokásos Ádámoké-Éváké. Az előítéleteket eloszlatta a produkció. Szikorának volt igaza. Bizonyítja: milyen erősek az előítéletek. A sok rendezői ötlet mellett a központi szerepeket valóban új szemlélet hatja át. Alföldi Róbert, Szarvas és Pap nemcsak jók mindhárman, de itt sikerült a rendezésnek valóban megújítani a Paulay Ede színre-kísértése óta tartó tradíciókat. Szikora kiemelte a főszerepeket szerepköri meghatározottságukból, miszerint Ádámot az együttes hőse, Évát a heroina (vagy a naiva) játssza, Lucifert pedig az intrikus színész. Hősi kiállás helyett humor hatja át a szerepformálásokat. Alföldi okos, szellemes rontó szellem. Gúnyos, nyegle fiú. Egyik kulcsjelenete: Bizáncban hasát és oldalát lapogatva abbahagyhatatlanul nevet a vallásháború csatározásain. (Négy keze van. Tresz Zsuzsa jelmeztervező alapruhájához hasán összefont többletet tervezett. Egy pár kézzel gesztikulál, másik párat pihenteti. Mutatóujja tanárosan mindig magyarázza Madáchot.) "Bűbájat szállítok reátok!" - mondja Lucifer, s nyakon ragadja az emberpárt. Marionettbábokként lógnak kezében. A Paradicsomon kívül kerülten, nagykabátban, kőbányai lakosok. Éva fülhallgatóval, zenét hallgat, Londonban rágógumizik. Ádám fáraóként sörnyitóval üveget bont, a palackból issza munka utáni sörét. Szarvas mélyen érti a szöveg legkisebb fordulatát is. Szavalás helyett értőn mondja a fölényesen kaján értelmezésű verseket. Történelembe vetett álmélkodóan bugyuta fickó. Sodorják az események. Derűs áldozata a hatalmi fordulatoknak. Tankrédként fesztelen köznapisággal szabódik Luciferrel: "Ne gúnyolj!" Keresztes lovagnál több benne az iskolásfiú. Pap Vera pedig érzéki teremtés. A kikapós Madáchné Fráter Erzsébet különféle történelmi kosztümökben. A második Prágai színben az udvari díszbokorból ruháját igazgatva bukkan elő kikapós Borbálaként. A megcsalt Kepler kínlódva nézi rajtakapott társát. Pap Vera ideges kitörése értelmet ad annak, hogy faképnél hagyja kielégítettség után a léha udvaronc. Ez egyetlen példa csupán, hogy az általános hős és hősnő szerepköréből kilépve, erős drámai helyzetekben jellemek élnek a színpadon. Az első emberpár helyett mai középosztályi házaspárt formálnak. Nézőnek átélhetőbb modern emberek. Szakadatlan újrakezdésre ítéltettek.
Szikora a csapatokat és a kultúrákat erélyesen kézben tartotta. Csatát csak a mellékszerepeknél vesztett. A kis szerepekben a vásott kulisszahasogató hagyományokkal öblögetik a verset. Semmitmondóan kaszálnak kezükkel. A vasúti menetrend irányítása kivette a rendező erejét. Abban reménykedett, hogy a vidékiesen üres színjátszással felhagynak a rossz színészi állapotban lévő lusta, valahai tehetségek.
Székhelyi bizánci pátriárkája, valamint szőkeparókás, fontoskodó falanszterbeli tudósa, Kovács Lajos érzelmes és brutális lumpen-eszkimója, Gryllus Ábris "Forr az élet tengerárja..." verset reppslágerként éneklő dalosa a Londoni színben, ugyanitt Hőgye Zsuzsa vidoran lepusztult ibolyaárusa, valamint Gubik Ágnes Cluviája, Mészáros Tamás lépegető orrszarvúban közlekedő prágai diákja, a jelentékeny drámai súlyú temesvári Demeter András (Péter apostol, agg eretnek, londoni munkás) megoldott alakítások.
Szikora ötletdramaturgiára építi rendezését. Képi ötlettől akusztikus ötletig átugrik drámailag megoldatlan jeleneteket. Néhol nem illik a szöveghez a színészi játék. A játékhoz a rendezés. A rendezéshez a szöveg. Nem vitaviszonyban állnak, hanem kioltják egymást. Előfordul az ötletzuhatagban, hogy Szikora logikájuktól eloldott szavakat rendez. A Párizsi színben megjelenik balra egy fujtató, roppant méretű tangóharmonika. A jövő dala a Marseillaise helyett Kozma József-parafrázis. Jobbra a vetítőfelületen női láb szaporáz: áruházi polcok előtt bevásárolókocsit tol. (Londonnál megkapjuk az érthetetlen képsor magyarázatát. Ádám és Lucifer áruházi reklám-Mikulásként részese a mindent eladásnak. A tömeg bevásárlókocsikhoz hozzánőtt fogyasztókból áll). A francia forradalom álombetétjét lezáró nyakazáshoz Dantonként fejét egy csöbörre hajtja Ádám, a nyaktiló felfut a zsinórpadlásba, s Lucifer a másnapos Ádám fejét az edényre nyomja. Itt színházi logika működik. Bizáncból Izóra a színre befutó metrószerelvény utasaként távozik. Két történeti szakasz ingerlően érdekes összeszikráztatása ez. A vetített tenger partján álló Athénba balról begördül egy Boeing turistákkal. A demagógok szirtakit táncolnak. Önkényes rendezői bizarrság. Értelme nincs. Értelmes ötlet viszont, hogy a bizánci pátriárka jobbjában kereszttel, balját teátrálisan felemeli: s látjuk, géppisztolyt rejteget. Rómában nem a pestisben megbetegedetteket hozzák, hanem lágertetemeket. A római tivornya résztvevői a 40-es évek felöltőjét veszik magukra, az alattuk megbillent dáridóasztalról becsúsznak a mélységbe, miközben Péter apostol túlkiabálja a harsogó kísérőzenét. Itt már csak Szikora asszociál, a nézőtér nem. Lucifer is belehull a tömegsírba, holott ő álmodtatja Ádámmal az álmot, ő vezényli a víziókat.
Az eszkimók szeméttelepen éheznek, egy hatalmas fókatetem mellett, de a férfi nem ér rá felszeletelni a húst, mert egy drága televíziós készüléknél Walt Disney Bambijának nézésébe belefeledkezik, felesége pedig egy szolárium-ágyban barnítja bőrét. (Nincs fóka? Egyik készülékük árából vegyenek kaviárt.)
A rendezés bőséggel hasznosította Peter Stein Faust-rendezését. Nemcsak más rendezőktől idéz Szikora. Önmagától is. London a nézőtérrel párhuzamos rekeszes polcrendszer. A szerkezet Déry Tibor Óriáscsecsemője pécsi előadásának díszletcitátuma. Ugyancsak Pécsett használta Franz Kafka regénydramatizálását csőtöréssel a rendező. A színpad közepén fölszökő vízsugár látványossága zárta az előadást. Istentelen előadás Szikora Tragédiája. Nem halljuk az Úr hangját az első színben sem. A háttérre vetített szöveg helyettesíti. Alföldi Lucifere nem az Úrral harcol meg. A falra írott szöveggel küzd. Az égi hang biztató zárószavai elmaradnak. Ádám és Éva összebújnak a színpadi sárban mezítelenül. A színpadi fényárban föltör a vízsugár. Érzelmes látványával ez helyettesíti a megnyugtató jelmondatot: Mondottam ember: küzdj' és bízva bízzál! Nem halljuk, de látjuk Hérakleitosz reménykeltő üzenetét: pantha rei.