Kiderült, hogy akik 2010 után születtek, más platformokat részesítenek előnyben, mint a Z generáció. Ennek pedig talán az is az oka, hogy a koncentrációs készség az ő esetükben jelentősen megrövidült. 

Nem a streamingszolgáltatók lettek az aranyérmesek 

A Giraffe Insights-szal együttműködve a Precise TV nemrégiben készített egy kutatást, amelyben a 2-12 éves amerikai gyerekek videófogyasztási szokásait elemezte. Ezek szerint a fiatalok a YouTube-ot használják leginkább, ráadásul, a videóplatform népszerűsége az idén további 9%-kal nőtt a tavalyihoz képest.

A második helyen a SVOD-szolgáltatások végeztek, ezek előfizetéses modellt használnak: a nézők rendszeres díjért cserébe hozzáférhetnek a korlátlan tartalmakhoz. Idetartozik a Netflix, az Apple TV+, az Amazon Prime Video, a Disney+ és a Max. 

Az Alfa generáció top10-es listájára felkerültek a mobiltelefonos játékok, a TikTok, a Facebook, az Instagram és a Snapchat is.

Nem meglepő, hogy a YouTube került az első helyre, mert a videómegosztó webhelynek minden korábbinál több felhasználója van. A platform népszerűsége abban rejlik, hogy sikerült a szülők bizalmát is elnyernie, mert biztonságos tartalmakkal rendelkezik, és rengeteg oktató, valamint szórakoztató videó is megtalálható rajta. Ellentétben a TikTokkal, ahol a fiatal felhasználók gyakran belefuthatnak nem megfelelő felvételekbe. 

A friss kutatások azt is megmutatják, hogy a 15 év alatti gyerekek körében a rövid formátumú videótartalmak sokkal érdekesebbek és felkapottabbak, mint a hosszabb epizódú sorozatok vagy a többórás filmek. 

2019-ben még a Netflix 152 millió globális előfizetőjének csaknem 60%-a havonta legalább egyszer hozzáfért a gyermekeknek és családoknak szóló tartalmakhoz. Ezek a platformok továbbra is próbálják tartani a lépést, hiszen jóval több olyan széria és film jelenik meg náluk, amelyeket kifejezetten a fiatal generációknak készítenek.

Rossz hír a streamingszolgáltatóknak, hogy a jelenlegi tendencia szerint csökkenhet a népszerűségük, mert a nézők nem örülnek az évek óta tartó áremelkedésnek, valamint a tartalmi változások szintén problémát okoznak. A felhasználók nincsenek ugyanis elragadtatva attól, hogy kedvenc műsoraik egyik napról a másikra eltűnnek a platformokról, amelyekre előfizettek. 

Még változhatnak a szokásaik

A YouTube mellett most igen népszerű egy streamingszolgáltató, amelyről korábban nem sokat hallottunk. A Twitch is nagy fenyegetést jelent a Netflixnek és társainak. 2011-ben hozták létre a Justin.tv utódaként – elsősorban videójáték-, IRL-, e-sport-, zenei és kreatív tartalmak streamelésére. 

Fontos azonban kiemelni, hogy az Alfa generáció esetében a legidősebbek is a 14. életévüket töltik be idén, így a médiafogyasztási szokásaik még változhatnak, de az biztos, hogy az online felületeken nem ér véget a harc a figyelmükért. 

Megkérdeztünk egy szakértőt is

Farkas Blanka pszichológus szerint több oka is van annak, hogy a mai gyerekek néhány másodpercnél vagy percnél tovább nem tudnak fókuszálni. 

A YouTube-videók egyre rövidülnek és gyakran frissülnek. A cél, hogy minél kevesebb idő alatt minél több információt és ingert közvetítsenek, bevonzzák, és megtartsák a fiatalokat. Ördögi kör, mivel az amúgy is koncentrációs nehézségekkel küzdő gyerekek, ha rendszeresen fogyasztják ezeket a tartalmakat, figyelemhiányossá válnak. A becsapós rész pedig az, hogy bár ezek az audiók egyesével rövidek, be tudják szippantani az embert akár hosszú órákra is.” 

A szakértő hozzátette, hogy ezek a rövidke filmek az idegrendszert célozzák meg, és  jutalmazó boldogsághormonokkal látják el az agyat. A probléma, hogy mindez könnyen elérhető, így gyors örömforrássá válik a tartalomfogyasztás. 

Kimondottan fogékonyak az állandó pörgetésre a fiatalabb generációk, az ő idegrendszerük ugyanis még fejlődésben van, és amúgy is jellemző rájuk a jutalomorientált működésmód. A 20 éven felülieket gyerekkorukban kevésbé érték ilyen hatások, így a kifejlett idegrendszerük ellenállóbb, de nem immunis a rövid videók tömegfogyasztásának rossz szokása ellen” 

 – magyarázta a pszichológus.

Farkas Blanka hozzátette, hogy az algoritmus miatt, az érdeklődési körünknek megfelelően jelennek meg a különböző felvételek a közösségi médiában, így még könnyebben beszippanthat minket az online világ. Arra is kitért, miért olyan nehéz végignézni egy hosszabb sorozatot vagy filmet a fiataloknak. 

A filmnézés és a sorozatozás sokszor egy hosszú idejű, unalmas tevékenységnek érződhet a folyamatos ingerelárasztáshoz szokott, csökkent figyelmi kapacitású elmének.”

A pszichológus kiemelte, hogy a kutatások szerint a túlzásba vitt közösségimédia-használat elmagányosodással, szorongással, depresszióval, illetve koncentrációs és memóriaproblémákkal járhat együtt.  

5 dolog, amit érdemes tudni az Alfa generációról

• Ők azok a gyerekek, akik együtt élnek és lélegeznek a technológiával. Az idősebb korosztályokkal ellentétben, nekik már életük első napjától kezdve jelen volt az online világ. Egy amerikai kutatásból azonban kiderült, hogy a koronavírus-járvány óta ők is szívesebben töltenek több időt a szabadban a barátaikkal, és a digitális eszközeik ilyenkor háttérbe szorulnak. 2023 eleje óta 12%-kal nőtt azoknak a 8-15 éveseknek a száma, akik iskola után találkoznak a barátaikkal, míg videójátékokkal 6%-kal kevesebbet foglalkoznak. 
• Az Alfa generáció elsősorban szórakozásra használja a közösségi médiát. Gyakran keresnek rá a vicces tartalmakra, valamint csakúgy, mint a Z generáció, ők is ezzel tartják online a kapcsolatot a barátaikkal.
• Egy idei amerikai kutatás szerint az Alfa generáció átlagban napi 1-2 órát tölt a Youtube-on vagy a TikTokon rövid videók pörgetésével. 
• Tévhit  azonban, hogy ők egyáltalán nem járnak moziba! A 12-15 éves amerikaiak körében 12%-kal növekedett a számuk az elmúlt időszakban. Egy felmérés során, a megkérdezettek 27%-a mondta azt, hogy a nagy filmvászon adja az igazi élményt.
• Kiderült az is, hogy a generáció tagjai között gyakoribbak a képernyőidőhöz kapcsolódó egészségügyi problémák.

Forrás: Digiday, The Reach, Variety, Tubefilter, GWI