Hagyományos krimi Robert De Niro és Edward Norton előadásában, akik a szerény történetet két órán keresztül idegőrlő feszültséggel töltik meg.
Ez az a sztori, melyet százszor is láttunk már, hiszen minden nagyobb sztár eljátszotta valamelyik szerepét. Ezért joggal gondolhatjuk, hogy a visszavonulás előtt álló tolvaj utolsó bevetése egy fiatal törekvővel, már nem adhat újat. Robert De Niro és Edward Norton mégis vállalkozott a lehetetlenre, és a feladatot, ha nem is újszerűen, de sikerrel oldotta meg. A történet egy jogar elrablása körül zajlik, melyre közösen vállalkoznak, ám a feszültséget nem a rablás, hanem a kettőjük egymás iránti bizalmatlansága nyújtja. A kamaradarabnak is beillő film, ami mindössze pár helyszínen és meglehetősen kevés szereplővel készült, tanítanivaló munka, mely remek példája annak, hogyan hozzunk ki egy unalmas történetből izgalmas, pergő kétórát.
A film mindezek ellenére több szót és figyelmet nem érdemel, visszafogott történetvezetése és rendezése a korrekt krimik kategóriájába sorolja, melyből talán csak Edward Norton alakítása marad emlékezetes a kétarcú tolvaj szerepében. De Niro játéka egyszerű rutinmunka, a belefáradt rabló megformálásához mintha a valóságból merítene, elvégre annyiszor eljátszotta már ezt a karaktert. Legutóbb például a Roninban láthattuk őt szimpatikus bűnöző szerepben, de a Szemtől szemben marad ebben a műfajban a legemlékezetesebb filmje.
