A sztorit meg elvitte a rézfaszú bagoly


Az Őrzők legendája története és karakterei minden másodpercben a Star Warst és a Harry Pottert idézik, de a brutálisan látványos fantasyvilág, és a belassítva harcoló madárlovagok miatt ez már csak a film után jutott eszünkbe.

Zack Snyder nevét lassan illik minden moziba járónak megjegyezni: igen, ez az a fickó, aki egy filmjéből sem hajlandó kispórolni a belassított, aztán begyorsított, videoklip-szerű, brutális harci jeleneteket. Snyder persze nem az a látnoki erejű rendezőzseni, aminek a Watchmen-trailerben beállították, csak egy megbízható hollywoodi iparos, Michael Bay-t megszégyentő CGI- és speciális effekt-mániával. Viszont a Transformerek megrontójától eltérően nem veri át a nézőt olcsó parasztvakítással: az Őrzők legendája tényleg a 300 és a Táncoló talpak szerelemgyereke, és egy egész jó családi fantasy lett.

Képzeljünk el egy klasszikus fantasy világot, ahol a jók nagyon jók, a gonoszok nagyon gonoszok, a mágia ördögtől való dolog, a rézsisakos harcosok pedig kizárólag lángbarna és alkonyszürke díszletek között hajlandóak verekedni, és semmi más nem számít nekik, csak a becsület, a hűség meg az önfeláldozás. Igen, ez eddig tiszta 300, és az Snyder Őrzőkjében tényleg csak annyi az újdonság, hogy itt most nem szénné gyúrt spártaiak aprítanak fűrészkezű perzsa torzszülötteket, hanem egy Soren nevű bagolyfióka meg a háborús veterán tollas barátai csapnak össze a fasisztoid hajlamú elitbaglyokkal, meg a denevér talpnyalóikkal.

Zack Snyder persze nem a 300 gyerekbarát, vérpatak nélküli verzióját készítette el, hanem egy székbe szögezős, brutális 3D-reklámot a csatabaglyokról szóló, 15 kötetes ifjúsági regénysorozathoz, a Ga-Húl őrzőihez (az első rész A katlan őrzői címmel két éve magyarul is megjelent). A látványra tényleg nem lehet panasz: a Táncoló talpakkal Oscart is begyűjtő trükkcsapat, az Animal Logic CGI-baglyai már annyira élethűek, hogy még a legkérgesebb szívű trancsírfilm-fanatikus is azonnal odarohanna hozzájuk, megsimogatni a puha tollaikat.

A helyszínek is tökéletesek: a gonosz baglyok komor sziklaerődje és a jók udvari pompában úszó óriásfája az utolsó koponyáig és ősi kódexig aprólékosan ki lett dolgozva. Minden fáklya, faliszőnyeg és mágikus rúna oda került, ahol egy fantasy-rajongó elvárja az ilyesmit. A csatakarmaikat köszörülő, sisakokat próbálgató, marcona baglyok-katonák jelenetei pedig a sword&sandal műfaj legszebb hagyományait idézik.

Egyetlen baj van az Őrzők legendájával: a sztorit elvitte a rézfaszú bagoly. A lenyűgöző látványvilág mögött ugyanis csak egy faék egyszerűségű, hagyományos "a legkisebb fiúnak végül minden összejön"-típusú történet van. Az Őrzők legendája-könyvek írója, Kathryn Lasky szinte semmit sem változtatott a Csillagok háborújában, a Harry Potter-filmekben és a hollywoodi filmipar többi kasszasikerében visszaköszönő, ősi meseelemeken.

Soren a tipikus nyominger, álmodozó főhős, aki Luke Skywalkerhez és Harry Potterhez hasonlóan az unalmas vidéki életet inkább világmegmentésre cseréli. Az ilyen karakterek mellé ugye mindig kell egy fiúkkal versengő, de a megfelelő dramaturgiai pontokon nagyon is védtelen lány (Leia/Hermione/Gülfi), bérelt helye van egy jó szándékú, de balfék sidekicknek, akin mindig lehet röhögni (C-3PO/Ron/a dilis bagoly), és természetesen nem maradhat ki a kötelező, aranyszívű óriás (Csubakka/Hagrid/a zenész bagoly) sem. A főgonosz természetesen egy bukott bajnok, akit meghülyített a felsőbbrendűség és a hatalomvágy (Darth Vader/Voldemort/a vasálarcos bagoly), és már annyira erős, hogy a főszereplő fiú is csak egy jóságos, öreg mester (Obi-Wan/Dumbledore/Ezylryb) segítségével tudja legyőzni.

Nehéz eldönteni, Snyderék vajon kiknek szánták ezt a filmet. A fantasyrajongó apukáknak biztos nagyon bejön majd a sok harc, meg hogy a megölt baglyok letépett sisakjai ugyanúgy repkednek itt is, mint a 300-ban a levágott fejek. Ehhez azonban az kell, hogy ne aludjunk el a sokadszorra újrahasznosított sztorin. A gyerekeknek viszont már nem biztos, hogy tetszeni fog a komor fantasy hangulat, hiszen a Shrek 4 is amiatt vérzett el a mozikban, mert a készítők kopasz fákra és vigyorgó töklámpásokra cserélték a vicces-cukormázas mesekellékeket.

Tim Burton óta tudjuk, hogy aki a rendezői pályáját elindító horror zsánert (Frankenweenie) szuperhősökre cseréli (Batman), az előbb vagy utóbb egy bestseller meseregényből is elkészíti a maga komor fantasy változatát (Alice Csodaországban). A Holtak hajnala-Watchmen-Őrzők legendája vonallal most már Zack Snyder is túl van ezen a fejlődési íven, de míg Burton attól zseniális rendező, hogy az összes filmes zsánert és irodalmi alapanyagot bele tudja olvasztani a saját gótikus mesevilágába, Snyder csak a lassítva mészárlós jelenetekkel tudja felturbózni az amúgy teljesen tradicionális műfaji filmjeit. Amit én mondjuk imádok, és Snyder-rajongóként most 7/10-et adok erre a filmre, de nagyon remélem, hogy a jócsajos-zeppelines Sucker Punchban már valami egyediség is lesz.