Többek között a Halálos iramban első részéért felelős Rob Cohen sose volt az a rendező, akire olyan nagyon érdemes lenne odafigyelni. Viszont Jennifer Lopez mindig is az a nő volt, akit nagyon is érdemes megtekinteni – mert igazi szexszimbólum. De mi lesz abból, ha Lopez beáll Cohen kamerája elé? Hát, egy olyan alkotás történik, amire csak nagyon ritkán van példa. Nem csak a rendező vagy a sztár karrierjében, hanem egyáltalán: ebben a dimenzióban.
Grey és Anastasia moziba megy
A szomszéd fiú ugyanis az a mozgókép, ami nem csak hogy egy alternatív valóságban játszódik, hanem igazán elégedett nézőket is csak ott találhat magának. Olyan film, amit A szürke ötven árnyalata szerelmespárja tekintene meg két lelkizős korbácsolás között, feltéve, hogy egy ráérős szombat este a közeli multiplexbe óhajtanának elfáradni. Mr. Grey és Anastasia bizonyára elégedett lenne a látottakkal, s alighanem rettentően szurkolnának a Lopez által „megformált” irodalomtanárnak, hogy ép bőrrel megússza egyéjszakás kalandját, s ne kelljen belehalnia felelőtlen döntésébe. Szürke úrnak és barátnőjének bizonyára imponálna, hogy a címbe beemelt, elmebeteg szomszéd fiú rajong Homéroszért, s az Iliászból még valamiféle „első kiadást” is beszerez szíve választottjának. Hogy honnan, s pontosan mikor is adták ki azt az első kiadást... Ez nem érdekes. Hogy is lenne az?
És ők jól szórakoznak
Képzeljük el, hogy egy napi szappan teljes alkotóbrigádja kap némi pluszpénzt, de azt nem forgatókönyvre költik, hanem sajátjukat minimálisan átdolgozva elrohannak az első kertvárosi kerületbe, ahol gyorsan nekiállnak leforgatni egy horrorba forduló erotikus thrillert. Nos, A szomszéd fiú pontosan ilyen film. De Grey-nek és Anastasiának persze ez se tűnne fel, hisz ők is hasonló igényességgel lettek kitalálva, ráadásul mással lennének elfoglalva. A férfi is mással, a nő is mással. Előbbi nyilván Lopez hibátlan vonalaival, híres alakjával, na meg azokkal a pongyolákkal, melyek rafinált kivágásokkal hangsúlyozzák tovább a hangsúlyoznivalót. Azzal nem törődne, hogy Jennifer arca szinte végig gyanúsan csillog – hogy a vágytól, vagy esetleg valami filmes utómunkától, az mindegy is. Illetve ez is mindegy. Elvégre, mondom, Grey úgyse venné észre. Mindeközben Anastasia is jól szórakozna, hiszen Ryan Guzman csinos gyerek. Ő akkor is csinos, amikor már gonosz, ŐRÜLTEN gonosz, s kiabál, sőt mi több, ordít, fenyegetőzik! Hiába: aki egyszer csinos, mindig csinos. (Illetve tud még Homérosztól idézni, s másik kedvence Shakespeare, na de erre már utaltam, el is hagynám ezt a műkedvelő motívumot, mert elvisz a röhögőgörcs, aztán nem tudom befejezni a kritika megírását.) Összefoglalva, s tovább nem ragozva: Grey és Anastasia nagyon elégedett lenne A szomszéd fiúval.
Mi nem
Azonban az igazi mozik igazi nézői nem árt, ha felkészülnek arra, mi várja őket: egy film, ami már akkor szürreális önparódiába fullad, amikor még el se kezdődik igazán. Amikor meg elkezdődik, egyre borzasztóbb lesz – a vége pedig egyenesen döbbenetes. Viszont talán pont ezért érdemes megnézni. Mert ilyet valóban ritkán engednek a valódi filmszínházakba. És azért ez is valaminek számít ám!
Kinek ajánljuk?
- Grey-nek és Anastasiának.
- Akik Jennifer Lopezt bármiben, bárhányszor.
- Akik kiválóan tudnak szórakozni a hihetetlenül rossz filmeken.
Kinek nem?
- A többieknek nem!
3/10
