Nagy sikert aratott nemrég a magyar popslágereket éneklő Pókembert bemutató cikkünk, olvasóink pedig jelezték, hogy a Marvel szuperhősök közül nemcsak Peter Parker énekelt magyar popslágereket az itthon kiadott amerikai kérpegényekben.

Különös éjszaka volt

A Csodálatos Pókember 104. számában Pókember addigi legádázabb ellenfele, Venom kezdte el fütyörészni a Különös éjszaka volt című, közismert régi slágert.

A fülbemászó dalt Sárosi Katalin énekelte el, legelőször 1959-ben. Hatalmas sláger lett, ezért még évtizedekkel később, 1997-ben is bekerült a '60-as évek táncdalfesztiváljait parodizáló Csinibaba című filmbe.

Az eredeti Pókember képregényben, vagyis az Amazing Spider-Man 363. számában természetesen szó sem volt Sárosi Katalinról és az ő közkedvelt slágeréről. Venom ugyanis egy híres Sinatra-dalt dúdolt:

Az 1966-os Strangers in The Night az egyik legismertebb Frank Sinatra-dal. Igaz, máig jókat elvitatkoznak a zenetörténészek és az előadók arról, hogy ez valójában kinek is a dala. Az eredeti dal a német jazzmuzsikus, Bert Kaempfert szerzeménye volt, Beddy Bye címmel:

A német dallamhoz Charles Singleton és Eddie Snyder írt angol szöveget 1966 tavaszán. Eredetileg a görög díva (később színész és kulturális miniszter), Melína Merkúri énekelte volna, de ő azt mondta, egy férfi hang jobban illene ehhez a dalhoz, így végül Frank Sinatra lett híres lett vele.

A dal szerzőiségét többen is vitatják. Az örmény jazzmuzsikusnak, Avo Uveziannak  állítólag egy levele is van egykori barátjától, Bert Kaempferttől, amiben elismeri, hogy a Beddy Bye-t eredetileg Uvezian komponálta. Sőt, az örmény zenész volt az, aki állítólag Sinatrának is megmutatta a dalt Broken Guitar címmel, az énekesnek viszont nem tetszett a szöveg, ezért átíratta a már ismert Strangers in The Night-ra. Ugyanakkor a horvát dalszerző-énekes, Ivo Robić is magáénak vallja a dalt: szerinte azt ő adta el Kaempfertnek azután, hogy nem tudta megnyerni az egyik jugoszláviai táncdalfesztivált. A fentiek mellett egy francia zenész, Michel Philippe-Gérard is azt állítja hogy övé az eredeti dal: Sinatráék a Magic Tango dallamát nyúlták le, miután 1953-ban New Yorkban előadta. Ő egyébként meg is nyert 1971-ben egy szerzői jogi pert.

Nem vagyok James, nem vagyok Bond

Aki azt hiszi, hogy a kólföldi popslágerek magyar dalokra cserélése Szeredás Lőrinc fordító sajátos nyelvi leleménye volt, és csak a Kandi Lapokban fordult elő, nagyon nagyot téved! Nézzük csak meg, mit énekelt a Fantasztikus Négyes benga nagy kőembere, a Lény a Hihetetlen Pókember tavaly megjelent, 2016/4-es különszámában:

Igen, egy közismert Bob Bon slágert, a Sexepilem-et, amit Szolnoki Péter 1999-ben énekelt fel a The Name Is Bon... Bon-Bon című albumra.

Azt persze valószínűleg kevesen tudják, hogy a dal valójában a Four Seasons Walk Like A Man című, 1963-as popslágerének kicsit pörgősebb feldolgozása.

Ben Grimm a 2010-ben megjelent Spider-Man / Fantastic Four #1-4-ben természetesen nem Bon Bon-slágert énekelte a kádban, hanem Lady Gaga Poker Face című dalát.

Ami viszont egy érdekes kérdést vet fel: miért érezte úgy a fordító (Bögre Miklós), hogy az extrém performanszairól elhíresült, többszörös Grammy-díjas Lady Gaga legismertebb dalát le kell cserélnie egy közel 20 éves magyar slágerre? Ami ráadásul a mai fiataloknak már lehet, hogy semmit sem mond - ellentétben Lady Gagával.

Valami véget ért, valami fáj

Szintén egy nemrég megjelent Pókemberben (egészen pontosan a Hihetetlen Pókember első 2017-es különszámában) látták olvasóink az alábbi képkockát, amin Pókember egy ismert Ákos-dalt énekel a rádióban a szuperhős barátainak: 

Bár a Valami véget ért Ákos 2003-as Andante című albumán is szerepelt, valójában sokkal régebbi szám, még abból a korszakból, amikor a Bonanza Banzai volt a szegény ember Depeche Mode-ja. Ez a dal már az 1991-ben kiadott A pillanat emlékműve című Bonanza-lemezen is rajta volt, így Ákos mellett Hauber Zsoltot és Menczel Gábort is megilleti a szerzői kredit.

A képregény eredetijében, vagyis a 2009-ben megjelent Amazing Spider-Man 600. számában természetesen nem a jól ismert Bonanza-nóta szólt a rádióból. A derék hálószövő azt énekelte az éterbe, hogy "Otto-Matic to the People" - ami egy nehezen lefordítható poén, mivel ezt Pókember azután mondta ezt, hogy elverte Oktopusz dokit, vagyis Dr. Otto Octaviust.

Két magyarázat is lehet arra, mit is akart itt eredetileg a szerző. Az első, és legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy Pókember az R.E.M. Automatic for the People című 1992-es albumából fabrikált gyilkos szóviccet. A másik lehetőség egy fiatal rapper, OttoMatic dala, a For the People. Igaz, OttoMatic mindössze 21 éves, 1995-ben született, a Spider-Man #600 viszont egy 8 évvel ezelőtti sztori, amikor a rapper még csak 14 éves volt, és bizonyára még nem a dalszerzés érdekelte ekkoriban.

Ahogy arról a korábbi cikkben is szó volt, a Marvel-képregények Pókembere kifejezetten szeret az alkalomhoz illő popdalokat énekelni. Emellett a fenti példákon is látható, hogy más szuperhősök is szívesen fakadnak dalra a képregényfüzetekben. Ilyenkor viszont mindig nagy dilemma elé néz a fordító. Hagyja meg az eredeti dalszöveget, amit lehet, hogy nem fognak érteni a hazai olvasók? Vagy cserélje le egy hazai popslágerre, ami viszont idegenül fog hatni a füzetben, hiszen a New Yorkban lakó Pókember és A lény nem is ismerhetik a Bonanza Banzait és a Bon Bont? Akárhogy is dönt, mindig lesz valaki, aki szerint a másik verzió jobb lett volna - de egy hallgatólagos konszenzus szerint ezek a változtatások még simán beleférnek a fordítói szabadságba.

Köszönjük a tippeket olvasóinknak, Vass Róbertnek, Jáger Attilának, Polgár Leventének és Petrezselyem Lórántnak.