Állati elmék

A harmadik Madagaszkár-animációban a négy jó barát, az oroszlán, a zebra, a víziló és a zsiráf afrikai kitérőjük után végre hazamenne New Yorkba. Útjuk Európán és egy vándorcirkuszon át vezet. Kalandokban és viccekben gazdagon.

Ki a király?

A Madagaszkár-széria kapcsán nehéz elvitatni, hogy Julien király a király. A gyűrűsfarkú maki "Riszálom úgyis" című betétdala – az eredetiben a Reel 2 Real rapduó: I Like To Move It slágere Sacha Baron Cohen hangján előadott változata – önálló életre kelt, a világon mindenütt előkelő listahelyeken szerepelt, és még ma is gyakorta fel-felcsendül a zenés-táncos szórakozóhelyeken (gyerekzsúrokon meg pláne). A gyártó DreamWorks Animation stúdió húzása bevált, miszerint a dalszöveget mindegyik ország nyelvére lefordíttatták, ahol a film bemutatásra került. A maki-király önfeledt majomkodásának – no és persze a korábbi animációknak – sikerét nagy kihívásnak ígérkezett túlszárnyalni (legalábbis: beállítani), Eric Darnell rendező-forgatókönyvíró (az előző részek, a Madagaszkár 1-2. mellett a Z, a hangyát is ő dirigálta) azonban jó érzékkel olyan vezető forgatókönyvírót választott, aki képes volt megfelelni a várakozásnak. Noah Baumbach két (zseniális) Wes Anderson-film scriptjét jegyzi (Édes vízi élet, A fantasztikus Róka úr), emellett egy valóban (minőségien) vicces Eddie Murphy-komédia könyvét is ő írta (Hogyan lopjunk felhőkarcolót?). S nem mellesleg két további írása-rendezése szintén figyelemreméltó: A tintahal és a bálna című mozija a legjobb eredeti forgatókönyv jelölését kapta a 2006-os Oscaron, a Greenberg című szatírája pedig tavalyelőtt a Berlinálén Arany Medve-nominációt érdemelt. Neki köszönhető, hogy a harmadik Madagaszkár-mozi kellőképpen humoros és szórakoztató, meg merjük kockáztatni, hogy nem csupán a bágyadtabb 2008-as második felvonást múlja felül, hanem jobban sikerült – de minimum: úgy –, mint a 2005-ös első rész. Ehhez mérten megengedhető "luxus", hogy ezúttal a hazai nézőknek mellőzniük kell Julien király Galbenisz Tomasz-féle "riszálását", most csak az eredeti sláger hallható. De annyi minden más jópofa – vicces – momentum hemzseg a Madagaszkár 3-ban, hogy efölött igazán szemet hunyhatunk.

Kész cirkusz

[img id=361803 instance=1 align=left img]Hét éve Darnellék jól kitalálták a nagyvárosi (New Yorki), a természetes környezetüktől alaposan elszokott (irtózó) állatkerti vadak karaktereit. Az alfahímségét nehezen felvállalni akaró oroszlánt, a zebra-havert, a szerelmes természetű, érzékeny vízilovat, és a "Woody Allenesen" neurotikus zsiráfot. Akkor is és most is elsősorban emberi jellemvonásaik és emiatti viselkedésük okán érdekesek és mulatságosak – hiszen az ókoriak óta tudjuk, az állatmesékben az embert kell keresni. Erre a Madagaszkár 3-ban bőséggel nyílik alkalom: Alex oroszlán, Marty zebra, Gloria víziló és Melman zsiráf története ott folytatódik, ahol a második részben abbamaradt – afrikai veszteglésük után már nagyon haza szeretnének jutni Amerikába. Persze, eltévednek, és kalandos útjuk Monte Carlón át – az ominózus kaszinóban randalírozó akciófüggő pingvinek és majmok becserkészését követően – Rómába és Londonba vezet, egy vándorcirkuszhoz csatlakozva remélik, hogy a trupp turnéjával a Central Parki otthonukba juthatnak. A cirkuszi miliő eleve számtalan mulatságos helyzetre teremt alkalmat, és a már ismert figurák jelleméből adódó poénforrásokon túl az új szereplők – Gia, a kecses jaguárlány, Vitalij, a mokány orosz (szibériai) tigris és Stefano, a szövegláda olasz oroszlánfóka, valamint a fő kerékkötő, a félelmetes francia állatfelügyelő-kapitánynő, Chantel DuBois – színre lépése, a korábbi hősökkel való kapcsolata újabb kacagásokra kínál lehetőséget bőséggel. A hangsúly a bőségen van, mert Darnell és Baumbach gondoskodtak arról, hogy a Madagaszkár 3. mind a kisebbeknek, mind a nagyobbaknak nagy adagban adjon szórakoztató perceket. A film legalább annyira a (kísérő) felnőtteket célozza, mint a gyerekeket, erre utalnak a nekik szóló párkapcsolati poénok, amik a jó ízlés – és a korhatár – keretében belül maradnak, s egyúttal szerencsésen elkerülik a többnyire a kicsiknek tetsző altesti/testműködési funkciós vicceket.

A szériának jót tett, hogy állathőseink most végig városias (urbanizált, civilizációs) terepen mozognak, ami sokkal inkább fekszik nekik – jobb lehetőséget teremt karaktereik kibontására, a humorizálásra.

A harmadik rész mindent visz

A Madagaszkár 3. nem laposodik el úgy, mint a stúdió másik animációs sikersorozata, a Shrek. Ehhez szükségeltetett a Baumbach-féle jó szövegkönyv (ugyan kiszámítható fordulatokkal, de nem is ez a lényeg, hanem: nagyszerű mókákkal), a tetszetős látványvilág (bár a film 3D-és, de 2D-ben is élvezhető) és a feszes tempó, jó ütemérzék. (S az eredeti hangokat magyarító hazai színészekkel sincs gond.)

A Madagaszkár 3. alig másfélórája remek szórakozás. Mindenkinek.

Kinek ajánljuk?
- Hat éven felül bárkinek.
- Családoknak, kicsiknek és nagyoknak.
- Aki szeret nevetni.

Kinek nem?
- Animáció-elleneseknek.
- Aki nem kedveli a komolytalan filmeket.
- Állatpreparátoroknak.

8/10

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu