A kamera két távoli eseményt rögzít. Az egyik pillanatban épp egy kislánnyal végez a munka közben megzavart, fáradt bérgyilkos, a másikban épp egy kislány riad fel rémálmából az éjszaka közepén. Az előbb még rutinos gyilkosok tették a dolgukat, most viszont a családi tűzhely körül melegedhetünk. A két kislánynak látszólag semmi köze egymáshoz, Cronenberg azonban összeereszti a két végletet: az erőszak és a családi idill csillagos-sávos kultuszát. Amilyen sokkoló az előbbi, olyan groteszk az utóbbi: kifordult belek itt, turbékoló szülők és jól fésült gyerekek amott. Az idill persze nem tarthat sokáig: a gyilkosok útja a mesebeli Legolanden keresztül vezet, és épp a tökéletes mintacsalád lakhelyén fogy el a gengsztertürelem. A gengszterek a családfő csehójában lendülnek támadásba, mire a példás életű tulajdonos, természetesen az önvédelem jogán, szemvillanásnyi idő alatt végez velük.
Cronenberg trükkje tökéletesen működik. A meghívás látszólag hagyományos akciófilmre szól, a vonzóvá maszkírozott hős ünneplését azonban rövidre zárja a rendező, s mintegy mellékesen azt is megmutatja, mi maradt a padlón: egy vérben úszó holttest és egy alaposan szétroncsolódott állkapocs. A vérrel együtt Amerika leplezetlen, keserű paródiája is folyik, egy olyan hős történetén keresztül, aki maga is gyilkos, lehet, mind közül a legelvetemültebb. Úgy persze nehéz szurkolni a családját becsülettel nevelő, vidéki családapának, ha tudjuk, hogy múltját találékony borzadályok tarkítják. A nézőn áll, mit kezd egy ilyen alakkal. Szép, szép: Cronenberg elegánsan eljátszogat a műfajokkal és kiforgatja a megszokott szerepeket, csakhogy éppen ez az elegancia teszi visszatetszővé a kísérletet. Nagyon is esztétikus beállításaival és az erőszak mértékének pontos kiszámítottságával ő is beáll egy bizonyos sorba. Filmje látványos, noha félrevezetőnek szánt külsőségeivel ugyanúgy illegeti-billegeti magát célközönsége előtt, mint azok a mozik, melyeken - némi joggal - itt kellene elvernünk a port. Ilyet is tudok, és ennek a fordítottját is - hirdeti nagybetűvel, s arra int, hogy ideje átprogramoznunk a makulátlan, övéit védelmező hősbe és a jóban-rosszban kitartó asszonyba vetett hitünket. Az üzenet szükségtelen, de a körítés szórakoztató.
