Édes-bájos, infantilis film egy műkereskedőről, akinek mindössze tíz napja van arra, hogy barátot szerezzen magának. A Van barátod? című francia film valójában kortünet, a francia film oldalhajtása, F. Tóth Benedek szerint mégis ízletes mindennapi betevő.
Mert persze itt volt Magyarországon a szépségesen szép Audrey Tautou (Egyedül nem megy), a 12. Francia filmnapokon ő volt a francia film maga, csupa mosoly és báj, meg amúgy is, a francia nők mind szépek (Juliette Binoche: Párizs; Charlotte Rampling: Angel; Lena Breban: A kabát), és az lehetetlen, hogy ez másként legyen.
Mégis, miután már kifutották magukat a francia filmnapok, egy egészen infantilis, ám annál bensőségesebb filmre hívom fel a figyelmüket. Egyrészt azért, mert ebben a filmben csakis ronda férfiak a főszereplők. Nyilván most a hölgyek tiltakoznak, mert olyan ronda sármőrt aligha szeretett még jobban kamera, mint az éppenséggel francia Jean-Paul Belmondót, és a gyors közvélemény-kutatásaim eredményeképp is toplistás francia möszijő vonzerő lett Pierre Richard, Jean Reno, Gerard Depardieau, Vincent Cassel, valamint Daniel Auteuil, akiről s akinek a filmjéről (Van barátod?) amúgy is írni akartam. Mert ez aztán egy igazán édes-bájos, infantilis film egy műkereskedőről, akinek mindössze tíz napja van arra, hogy barátot szerezzen magának; és nem könnyű ez, amikor eddig csak a munkájának és önmagának élt - s vajon élt-e egyáltalán...
Nos, a Van barátod? valójában komolytalan film, de nem abban az értelemben, hogy ne lehessen megnézni. Sőt. A lényeg: nem szabad komolyan nézni. Tökéletesen illeszkedik ugyanis a francia filmeknek abba a sorozatába, ahol a férfiról, a teremtés gyöngyszeméről kiderül, hogy bár sikeres üzletember, a magánéletében valójában alig ér többet egy tizenéves kamasznál. Ebből kifolyólag vagy a szülei támogatására szorul, vagy egy megértő, rafinált nő lélekápolói képességére.
Auteuil amúgy is idős korára mutatta meg, mit ér igazán a vásznon. Láthatták például a Rejtélyben (2005), a Harminchatban (2005), a Sade márkiban (2001), Az addig jár a korsó a kútra című filmben (2000), A legkedvesebb évszakomban (1993) vagy akár az Éretlenekben (1981). Nem lett szebb, ez tény, csak értettebb. És figyelve a trendet, miszerint Alain Delon, a szívtipró pozőr helyét mintha nem is akarná betölteni senki, kimondhatjuk - ha nem is bátran, de - határozottan: ha egy francia film attól bájos, hogy színésznőinek szépsége megigézi a nézőt, akkor egy francia film attól lesz igazán franciás, hogy férfialakjai akár mi is lehetnénk, bárki az utcáról.
A Van barátod? című filmben mindez tökéletesen keveredik: Daniel Auteuil és Julie Gayet tökéletes kontrasztjai egymásnak. Ilyen pontosan kimérni a sárm és a szépség határait valóban csak a franciák képesek. Dany Boon, a barát alakítása pedig majdhogynem ajándék - és minden bizonnyal csakis azért ennyire infantilis a szerepe, mert egyébként még azt hinnénk, ez a film véresen komolytalan.
Hasznos tanács: ha a filmet véletlenül a Szindbád moziban néznék meg, vigyenek párnát, mert a film feliratos, és csak akkor élvezetes, ha 150 centinél alacsonyabb ember ül maguk előtt!
