Bond-csajok nélkül nincs Bond-film, mert ki motiválja vagy éppen fenyegesse a könnyen horgadó 007-est, aki eddig pályafutása során a legkülönbözőbb formájú, színű és nemzetiségű hölgyeket kerülgette. A 007 Spectre - A Fantom visszatérben Monica Bellucci és Léa Seydoux teszi boldoggá hősünket, de vajon ők a legjobbak az összes Bond-lány közül? Íme, a mi listánk.
Vesper Lynd: Eva Green - Casino Royale (2006)
Hősnőnk afféle könyvelő, a Kincstár embere, aki azért kíséri el Bondot, hogy vigyázzon arra a pénzre, amelyből az egy pókermérkőzésen legyőzheti a terroristák bankárát. Bondot eleinte bosszantja, hogy felvigyázót rendelnek ki mellé, de a francia Eva Green elképesztően gyönyörű, ráadásul hasonló a családi hátterük, így a 007-es lassan megenyhül – nem is olyan lassan, hogy aztán Vesper Lynd legyen az a nő, aki talán legközelebb került a személyéhez, egészen a könnyfakasztó végszóig a csodás, de veszélyes Velencében – lásd „Halál Velencében”.
Honey Ryder: Ursula Andress - James Bond: Dr. No (1962)
Honey Ryder a legelső 007-es film legelső Bond csaja, aki egyfajta viszonyítási ponttá vált: a gyönyörű nő egy egzotikus helyszínen, aki egy szál fehér bikiniben, kezében búvárkéssel bukkan elő a habok közül – merthogy abból él, hogy kagylókat gyűjt. Mindentől függetlenül, a svájci Ursula Andress valóban egy szexikon volt – a filmben viselt bikini pedig pár éve egy aukción 35.000 fontért kelt el -, még akkor is, ha a filmben más beszél és más énekel helyette. Azt objektíven képtelenség megítélni, milyen jól játszott Andress a szerepben, de tény, hogy Golden Globe-díjjal jutalmazták érte.
Pussy Galore: Honor Blackman - James Bond: Goldfinger (1964)
Sokak szerint a harmadik Bond-filmre dolgozták ki az igazi formulát: a megalomániás és excentrikus gonosztevőt, annak kegyetlen jobbkezét, az ördögi tervet, a átveréseket, a főcímdalt, és mindent. Ennek része Pussy Galore, a szexi pilótalány, akit Honor Blakcman alakított - ki a maga 37 évével a legidősebb Bond-lány volt Monica Bellucci megjelenéséig. Galore az eredeti regényben egy leszbikus betörőlányokból álló banda feje, aki pénzért dolgozik az aranymániás gonosz Goldfingernek – a filmben csak célozgatnak a leszbikus vonalra, a betörőből pedig pilóta lett, és emiatt – feltehetőleg tévesen – próbálják egy valóban élt pilótanővel azonosítani, akit az író Ian Fleming személyesen is ismert.
Solitaire: Jane Seymour - 007 - Élni és halni hagyni (1973)
Az Élni és Élni hagyni, az első Bond-film Roger Moore főszereplősével az egyik legfurcsább darab a szériában, ugyanis egyrészt az ekkor virágzó, ún. blaxploitation műfajával kacérkodik, másrészt a történetbe némi ezoterika is vegyül, és így kerül a képbe Solitaire, a gyönyörű jósnő – a tényleg gyönyörű Jane Seymour az egyik legképzettebb színésznő volt, akire Bond-lány, szerepet osztottak. Ő lesz a harlemi drogbáró, Mister Big ellen nyomozó Bond szövetségese és persze szerelme – bár a sztorihoz illően van egy fekete lány is -, ám, egy meglepő fordulatnak köszönhetően elveszíti jövőbelátó képességét, amikor a 007-es némi csalással csábítja el. Azért nem haragszik, és a későbbi kalandok során is segít, pedig először egy woodoo szertartás során akarják feláldozni, majd cápacsalinak használják.
Tatiana Romanova: Daniela Bianchi - James Bond: Oroszországból szeretettel (1963)
Bár a hidegháború csúcsán járunk, Bond ellenfele ezúttal nem a KGB, hanem a szovjeteket és az angolokat összeugrasztani akaró SPECTRE – akik ugyebár most, 2015-ben végre saját filmet kapnak. Ez a titkos szervezet használja fel a szovjetek isztambuli hírszerzőközpontjának egyik, történetesen gyönyörű kódfejtőjét, Tatianan Romanovát csaliként – akiről Bond is tudja, hogy csupán csali, mégis hajlandóak ők ketten úgy hemperegni az ágyban, hogy tudják, filmezik őket, és a felvétel mindkettőjük ellen felhasználható. A Romanovát alakító olasz Daniela Bianchit 200 másik jelentkező közül választották ki, még úgy is, hogy a korábbi Miss Róma szépségkirálynőt később „szinkronizálni kellett” – és állítólag a közös ágyjelenetet használják még ma is a soron következő Bond-jelölt kiválasztásánál.
Xenia Zaragevna Onatopp: Famke Janssen - James Bond: Aranyszem (1995)
Az Aranyszem volt az első, a hidegháború vége után készített Bond-mozi, és ez volt egyben Pierce Brosnan bemutatkozása 007-esként is: egy új korszak kezdődött, ahol nagyobb hangsúly esett a látványra, a kütyükre, autókra, egyebekre, és gonoszabbak lettek a gonoszok. Ilyen a szadista grúz kéjgyilkosnő is, volt vadászpilóta és ex-KGB ügynök, Xenia Onatopp, aki a gyilkolástól indul be, és ha teheti, erre a combjait használja. Famke Janssen maga csinálta meg a legtöbb kaszkadőrtrükkjét, ő vezetett a nyitó autósüldözésben és azt mondják, Xenia karaktere az első a vásznon elélvező nő az egész Bond-franchise-ban – nyilván ironikusnak szánták, hogy halála is „felnyársalás” útján történik: saját lezuhanó helikoptere végez vele.