A paródiafilm alapkövetelménye, hogy a nézője lássa a gúny tárgyául választott produkciókat. Ehhez járul a célpontok üdítően humoros ostorozása. A Bazi nagy film esetében az előbbivel nincs különösebb gond, hiszen szinte minden jámbor mozista találkozott az olyan filmekkel, mint a Charlie és a csokigyár, A Da Vinci-kód, a Narnia krónikái - Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény, a Karib-tenger kalózai - A Fekete Gyöngy átka, az X-Men - A kívülállók, a Kígyók a fedélzeten, a Távkapcs, a Harry Potter-filmek, a Borat, vagy a (Magyarországon csak DVD-n megjelent) Nacho Libre. Az utóbbival, mármint a jófajta viccekkel némi baj mutatkozik, annyi azonban bizonyos, hogy a rajongók örömmel és "heurékázva" ismerhetik fel a filmben kedvencüket (kedvenceiket).
A Jason Friedberg és Aaron Seltzer alkotta duó eddigi "munkássága" során megirigyelhette a ZAZ - David Zucker, Jim Abrahams, Jerry Zucker (Airplane!, Csupasz pisztoly-trilógia stb.) - babérjait, és annak örökébe törne. Közösen rendezték és írták a forgatókönyvét a szerelmesfilm-kifigurázásuknak, a Csajozós filmnek, együtt készítették a scriptjét a horror-tréfának szánt Horrorra akadva, avagy tudom, kit ettél tavaly nyárson című komédiának, illetve a Drágám, add az életed! című akcióviccelődésnek. A lényeg, hogy mindig éppen futó, divatos céltábla-filmeket választanak, hogy a közönség értse a finomabb vagy vaskosabb utalásokat, hogy miről esik szó (és kép).
Most is a jelen (közelmúlt) nagy hollywoodi szuperprodukciói, sikerei kerültek pellengére. A történetben négy meglett harmincas ölt "kamaszgúnyát", a mutáns "csirkefiú", Peter (Adam Campbell), az "istenlány" Lucy (Jayma Mays), a "hüllőölő" Susan (Faune A. Chambers) és "mexikói pankrátor" Edward (Kal Penn). Elkerülnek Willy Wonka híres édességgyárába, ahol a bárgyúlt tulajdonos a testrészeiből készített nyalánkságokkal szeretne újítani a csokoládé-piacon, amire szekrénybe bújik a négyes, és Gnarniába iramlik, ahol már várják őket a kalózok, a nyugdíjas varázslótanoncok és egy perverzszex-függő albínó szerzetes - meg sokan mások, hogy megküzdjenek egymással. Persze, a harc kimenetele nem lehet kétséges.
Szeretjük a pimaszságot, amikor valaki nem hódol be egyből és fenntartások nélkül a trendeknek, vagyis, aki kellően "gonosz" és "aljas" és ötletes, hogy neki rontson megkérdőjelezhetetlennek gondolt fétiseknek és bálványoknak. Az alkotókettős megpróbálkozik ezzel, és a filmjüket elsősorban azoknak ajánljuk, akik vevők a humor minden fajtájára, példának okáért nem utasítják el a vulgárisabb viccelődést sem.
