A Képszakadás tipikus egynyári tinivígjáték – a gond csak az, hogy éppen tavasz van, a főhősök pedig túl vannak a 21-en. Ezen kívül 16 éven felülieknek szól, és leginkább olyan, mintha a Másnaposok végül kihagyott jeleneteit rakták volna össze egy új forgatókönyvbe. Nem véletlenül.
A recept
A forgatókönyv alapvetése eléggé közhelyes: vegyél egy fontos lépés előtt álló embert, a hülye barátait, és keverd úgy a lapokat, hogy a haverok egyetlen éjszaka alatt kicsinálják a főhőst. Aztán hogy ezt hogyan színezik tovább, az már csak az írókon múlik. A Képszakadást nem bízták a véletlenre: a Másnaposok írói dolgoztak rajta, ők is rendezték, így aztán sok-sok részeg fiatal mászkál benne. És kb. ennyi is a hasonlóság a két film között.
[img id=471184 instance=1 align=left img]A sztori
A film története szerint három gimis jó barát, akiket az élet elsodort egymástól, újra összejön egyikük születésnapja apropójából. Miller, a nagydumás lúzer beállít Casey-hez, aki már éppen kezd megkockásodni: sikeres felvételit tett egy menő egyetemen, ennek megfelelően ingben, nyakkendőben jár. Ők ketten aztán megjelennek a harmadik haver, Jeff Chang apjának házánál, kirángatják a srácot a szigorú nyomás alól, miközben megígérik, hogy élete legfontosabb beszélgetésén tisztára mosva, vasalva, keményítve megjelenik másnap reggel nyolckor. A film további része természetesen arról szól, hogyan lehet ezt a tervet úgy véghezvinni, hogy közben jó sok alkohol folyjon, de Jeff Chang (akit valami miatt mindenki a teljes nevén szólít) megússza detox és más különösebb atrocitások nélkül. Mindezt úgy, hogy egyik srác sem tudja a címét, ahová le kellene szállítani, és persze úgy, hogy Jeff Chang, aki egy kilencéves kislány alkatával és alkohol-toleranciájával rendelkezik, teljesen ki van ütve.
Poén?
A film főszereplői agyban kamaszok, bár már mindannyian nagykorúak az amerikai törvények szerint is. A film viszont mintha a tizenöt-tizenhat éveseket lőné be a poénok szintjén – jellemzően a fiúkat. Az első fél órában megtörténik az első híg hányás, amelyet magasról a tömegbe "lőnek", mégpedig hosszan és lassítva. A további képi poénok is inkább a hímnemű nézőknek szólnak: bögyös csajok, latin csajok, szőke csajok, pompomlányok, ivás, dugáskényszer, tesztoszteronbomba főiskolai túlélő próbák, péniszre pillanatragasztóval applikált plüssmaci… Az is igaz, hogy a trailerben szinte minden poént láthatunk, úgyhogy nem vesz zsákbamacskát az, aki beül a moziba.
Lelki segély
A mozinak van egy pszichologizáló vonulata is. A nagy bulizás közben előkerülnek olyan témák, mint az élet értelme, a gyermeki lázadás, a szerelem és a szex elválaszthatósága és/vagy elválaszthatatlansága – persze csak csínján, nehogy lemaradjunk az idióta, alkohollal és/vagy szexszel kapcsolatos poénokról.
Színészileg
A film rendezői és forgatókönyvírói, Scott Moore és Jon Lucas a Másnaposokban bevált taktikát választották: három nem elhasznált arcot választottak a főbb szereplők alakítására. Miles Teller leginkább olyan, mintha John Cusack unokaöccse lenne, abban az értelemben is, hogy szorult belé némi tehetség. Jól hozza a poénos külső alatt vergődő bizonytalan srácot – persze csak módjával, ez nem egy lélektani dráma… Skylar Astin nem túl sokat volt eddig mozivásznon, de ez a többiekre is elmondható. 5-6 éves karrierjük eddigi csúcsát jelenti a film, ami azért nem túl hízelgő… Justin Chon eddig hidrogénezett hajjal mászkált az Alkonyat sorozatban, amely ugye hatalmas siker volt, de nem neki köszönhetően. Itt maximum azt tudjuk értékelni, mennyire hiteles részegnek – főleg akrobatikus képességein tudunk röhögni…
Mindent egybevetve a Képszakadás – ahogy a címe is mutatja – arra jó, hogy beüljünk a moziba, levezessük a feszültséget egy stresszes munkanap után. Mást ne várjunk tőle, és akkor csalódni sem fogunk.
Kinek ajánljuk?
- Gyermeklelkű felnőtteknek.
- Hímneműeknek.
- Kikapcsolt aggyal mozizóknak.
Kinek nem?
- A kaki-puki poénok ellenzőinek.
- Feministáknak.
- Finnyásaknak.
5/10
