Képzeljük hősünk helyébe magunkat! Vezetéknevünket nem merjük kimondani, mert gusztustalan a hangzása, amúgy Gregnek hívnak, beteggondozóként dolgozunk, alulról jöttünk, tele komplexusokkal, ráadásul zsidók vagyunk (a film csak enyhén rasszista, megpróbálja viccesre venni a témát) - egyszóval nincsenek túl jó esélyeink egy elsőszülött lányára halálosan féltékeny, keresztény-konzervatív, kispolgár apánál. Pedig a hétvége célja nem más, mint megnyerni az apa kegyeit, és feleségül kérni Pam kezét.
A Long Island-i családi birtokon töltött első este azonban maga a pokol. Nem elég, hogy a reptéren a légitársaság elkavarta a feladott poggyászunkat, de a családi vacsorán egy lazán kinyitott pezsgő elszabadult dugójával atomjaira törjük a nagymama hamvait őrző porcelánurnát.
A szigorú családapa hallott már a házasság előtti szexről, ezért a meglehetősen rosszul sikerült antré után lezavarnak a pincébe aludni. A pincében jártunkban-keltünkben rálelünk az eddig virágkertésznek hitt apa titkos főhadiszállására, közepén egy ősöreg hazugságvizsgáló szerkezettel. Leendő apósunk, Jack pechünkre rajtakap minket, pedig mi csak egy kicsit körbe szerettünk volna szaglászni. Ha már így alakult, bekerülünk a Byrnes család baráti körébe, az úgynevezett "bizalom körébe", és megtudhatjuk, hogy Jack Byrnes vagy harminc évet húzott le a központi hírszerzőknél, ami eddigi összegyűlt paráinkat nem kifejezetten oldja.
A "bizalom köré"-ről kiderül, hogy egy debil családi játék, Jack találta ki, túl sokat játszotta a hazugságvizsgálót, így családi kapcsolataiban is az igazmondás, az őszinte nyíltság a mérvadó. Célunk a film hátralevő részében nem más, mint bentmaradni a körben. A szigorú tekintetű Jack célja pedig hazugságon kapni bennünket és kirakni minket a körből, sőt lehetőleg a házából és a lánya életéből is.
Ezt nem is nehéz elkerülni, hiszen egy félreküldött vízilabdával szilánkosra törjük Pam húgának orrát, közvetlenül annak esküvője előtt. Egónk lassan a föld alá süllyed, amit addigra szépen eláztattunk a családi szennyvízzel. Közben a mozi közönsége folyamatosan röhög rajtunk.
Kilépve a filmből és a moziból egy közepes, de nézhető vígjátékot hagyunk magunk mögött, erőltetett, az apa összeszedettségét darabokra törő happy enddel.
