Cool túra

Josh az a fajta ember, aki öt éves kora óta ugyanazzal a lánnyal jár. Pontosabban csak járt, ugyanis más egyetemre jelentkeztek és jelenleg 1800 km választja el őket egymástól. Így aztán a kapcsolat ébrentartására maradt a telefon, a levél, és - hála korunknak - a videolevél. Kevésbé hála azonban a koleszos haveroknak, akik tévedésből Josh egyik gyenge pillanatának intim pillanatait elpostázzák kedvesének. Nincs más választás, be kell előzni a postát. Megveszekedett utazás veszi kezdetét, amely a műfajhoz hűen nem megy zökkenőmentesen.

A Cool túra road movie-val ötvözött koleszos bulifilm. Felhőtlen szórakozást ígérő alkotás, amely szépen illeszkedik az utóbbi hónapok - elsősorban a multiplexek (p)laza hangulatába illő - tinimozijainak sorába (Prérifarkas blues, Amerikai pite, Sikoly, Tudom kit ettél tavaly... stb.). Első számú témája a gátlástalan csajozás, és az ebből származó bonyodalmak, de fellelhető benne minden poén, ami a fiatalkori bulizásoknál egyáltalán szóba jöhet. Van itt csetlő-botló, szüzességét elveszteni akaró srác; alkalmi partner, aki többet akar; konzervatív gondolkodású szülők; füvező nagyfater; sőt rövid időre még egy beszélő kutya is beúszik a képbe. A párhuzamosan futó és remekül vágott cselekményszálakon az alkotók pörgős, fülbemászó zenékkel igyekeztek többet lendíteni. Szembetűnő, hogy ez a film, ha csak egy hajszállal is, de kiemelkedik a társai közül. Nem titkolt szándéka a könnyed szórakoztatás, a nagy hahotázások kiváltása, de ügyesen felépített, mesélős szerkezetéből néha kikacsint, - jelezvén, hogy magát sem veszi igazán komolyan.

A mozit rendezőként Todd Phillips jegyzi, akinek Frat House című dokumentumfilmje a zsűri nagydíját nyerte az 1998-as Sundance Filmfesztiválon. A film producere Ivan Reitman, neve rendezőként lehet ismerős a '80-as évekből (Szellemirtók, Vörös zsaru), de az utóbbi időben, mint a National Lampoon's gegcsapat producere tevékenykedik.

A film eredeti címe szójátékot rejt, így az angol szlenget értők mosolyoghatnak magukban. A forgalmazó szeretett volna egy hasonlóan frappáns címet adni, ami rendjén is van, de a magyar címből talán szerencsésebb lett volna az angol kifejezést kihagyni. Reméljük, ez a mű élvezetén mit sem csorbít. Talán az se véletlen, hogy ezt a filmet szinkronizálták (ami, - tudjuk - nem olcsó mulatság), ez szintén arra enged következtetni, hogy ettől a filmtől az átlagosnál több nézőt, és nagy sikert remélnek.