A huszadik század utolsó évtizedei Peru hajdan inka királyok uralta földjének sok szenvedést hoztak. Katonai junták, maffiavezérszerű elnökök, maoista terroristák egymást túllicitálva rabolták az országot, a nép pedig szenvedett. Fausta ennek a kornak gyermeke, akit szinte megnyomorított az állandó félelem. A vészidők múltán magára találásának története ez az érzékeny női lírával fogalmazott film.
Peru közelmúltja
A film teljes megértéséhez elengedhetetlenül szükséges néhány szót szólni e távoli ország zűrös és zavaros közelmúltjáról. Latin sajátosság, hogy a katonai hatalom igen sokszor szól bele a polgári kormányzásba, legtöbbször a maga csikorgósan brutális módján. Peru történelmében is szinte végig voltak katonai periódusok, a legutóbbi 1968-1980-ig tartott, nagy szigorúságban és még nagyobb gazdasági tévedésekkel. 1980-ban jött el újra a polgári kormányzás ideje, amely viszont a kezdeti röpke fellendülés után az 'El Nino' jelenség okozta időjárási abnormalitásoknak, az elszabaduló inflációnak, az óriási korrupciónak és az elhibázott gazdaságpolitikának köszönhetően egyenesen süllyedt az anarchiába. Az országban a valódi hatalmat politikai címkével ellátott terrorszervezetek (Fényes Ösvény, Tupac Amaru), valójában nagyhatalmú kábítószer-kereskedők magánhadseregei gyakorolták, kihasználva, hogy Peruban ősi hagyomány a kokain alapanyagának, a kokacserjének termesztése. Ez kaotikus állapotokat eredményezett a perui mindennapokban, összedőlt az egészségügy, a rendőrség velejéig korrumpálódott, az állam alig működött, a lakosság a rablóhadjáratokkal szórakozó gerillák, vagy éppen az elvileg rájuk vadászó katonai halálbrigádok terrorja alatt nyögött. A filmbéli Fausta apja a terror áldozata lett, terhes anyját pedig megerőszakolták. A lány az átélt események miatt szinte megnyomorodott az állandó félelemtől, meghökkentő helyi babonát alkalmazva, egy krumplit helyezett fel hüvelyébe, mely ott nőve, kivirágozva megakadályozza, hogy vele ne történhessen meg ugyanez. 2000-ben, a korrupcióval és az emberi jogok folyamatos megsértésével vádolt Fujimori elnök lemondása után egyértelmű felemelkedés indult mind gazdasági, mint társadalmi téren.
Claudia Llosa
A fiatal perui filmrendezőnő, Claudia Llosa gyakorlatilag egyedül jelenti nemzetközi viszonylatban a perui filmművészetet. Ez második filmje, ám eddigi rövid pályafutása alatt 9 díjat zsebelt be eddig különböző fesztiválokon, többek között a berlini Arany Medvét, éppen ezért a filmért. Mondhatni szerzői kézjegye, hogy valamilyen családi, vagy társadalmi ünnepségre fűzi fel filmjét. Rendezői bemutatkozása, a Madeinusa, egy isten háta mögötti perui falu húsvéti készülődésébe pillantva talál meg tragikus emberi sorsokat, a Fausta éneké-ben pedig egy esküvőt látunk és egy temetést várunk. Mindkét filmben erős színeket, a nekünk szokatlan kultúrák sajátosságaiból fakadó, de néprajzi hitelességű furcsaságokat, továbbá a dél-amerikai irodalomra oly jellemző mágikusan realista elbeszélőmodort és ábrázolásmódot láthatunk, jó részben az itt autentikus kecsua nyelven. A mára emblematikus arcúvá vált főszereplő is ugyanaz: Magaly Solier azóta énekesnői karriert is fut, arca, tekintete, rusztikus indián alakja, személyiségének kisugárzása pedig önmagában is hordoz valami nem evilágit.
Dalban éli az életét
a film főszereplője, a Solier alakította Fausta. A dal a Föld minden népének kultúrájában fontos szerepet tölt be, a természethez közelieknél fontosabbat, a civilizáltabbaknál kevesebbet. Mi itt már előre gyártott, hangulatokra, eseményekhez optimalizált daltermékeket fogyasztunk, de talán emlékszünk még arra, hogy nem oly régen, ha bánat vagy öröm ért, nótára gyújtott a magyar is. Hovatovább, a Körúton sétálva biztos jön velünk szembe egy román polgár tükrös távcsövet kínálva (öccázé!), na ő még dúdolgat, sőt olykor hangosan énekel is magában. A filmbéli Fausta bonyolult, de gyönyörűséges dalait az élet szörnyűségei ihlették, de azok megtisztítására, elfeledésére énekli. A gazdag, nagypolgár zongoristanő, aki már elfelejtette ezt, irigyli ezért, gyöngyben fizet érte, egy az egyben. De szívesebben lopná őket, nem értve, nem tudva, milyen szenvedésben születtek meg. A kertész viszont megérti Faustát, hiszen ugyanazt a sorsot élik. Bizarr, de adekvát módon nyilvánítja vonzalmát a lány iránt - de hát ő is bizarr helyen neveli virágját. Egyik oldalról meghökkentően pajkos szerelmi történet, másik oldalról súlyosan groteszk szenvedéstörténet Fausta története, melyet Llosa markáns képekben, olykor morbid humorral, de könnyed, szabadon szárnyaló nőies lírával mesél el. A Fausta éneke tagadhatatlanul egyedi hangú, érzékeny és figyelemre méltó alkotás, azonban a néző és közte lévő kulturális távolság áthidalásához szükséges némi türelem és figyelem.
Kinek ajánljuk?
- Az egzotikus filmek kedvelőinek.
- A női tematikájú filmek kedvelőinek.
- Női alkotók filmjeit kedvelőknek.
Kinek nem?
- Aki számára a film csak szórakozás.
- Aki kizárólag angol nyelvű filmeket néz.
- Aki kizárólag műfaji filmeket néz.
7/10