Born to be Wild

Nem olyan könnyű azért ma már coolnak lenni. Húsz éve még az volt a raj, akinek volt tépőzáras cipője, de hát az ilyesmi változik, mint a nők hangulata. A korábban egyetemesnek gondolt férfierények (baromi nagy pofon) mára relativizálódtak és csak néha-néha, amikor belefáradunk a trendkövetésbe, pihenünk meg az ilyen tudatalattinkban szunnyadó ideák sóhajtásánál. Ha nők vagyunk, akkor azért, ha férfiak, akkor meg az irigység miatt. Rosszfiúnak lenni például permanensen divat, legfeljebb szunnyadó. Egyházi iskolákba járt leányok sem arról álmodnak, hogy milyen vidám vasárnapot fognak eltölteni a hátsó udvarban választottjuk bő családi körében, hanem hogy egy ilyen Tom Hardy-féle kétkezi munkában szagot eresztett acélkemény mocsadék kapja el őket és karistolja össze borostájukkal a… de hagyjuk a szürke 50 árnyalatát a hanyatló vadnyugat szeszfőzdéire. Elég az hozzá, hogy ma már nem nagyon agonizálunk olyasmin, miért a rosszfiúkat teszik meg a filmek főhősnek és ad absurdum a törvény őrét protagonistának, mert nyilvánvaló, hogy mi, egyszerű fiai a népnek, bizony arra nézünk fel, aki jól odateszi magát, fittyet hány, mert van hozzá mersze, helyettünk is (vö: Viszkis-kultusz). És kipipálva ezt az évszázados felismerést, tényleg már csak arra kell vigyázni, hogy az a bizonyos rendőrt, vagy bárkit, aki ugyanazt a hatalmat képviseli, aki nekünk is nap mint nap betesz (persze nekünk max. egy parkolócédula képében, de hát ez jutott), lehetőleg igazán gennyes alakként fessük le. Eddig nem is olyan nagy a feladat.

[img id=374061 instance=1 align=left img]Összehúzza szemöldökét

Ami ezen túlmutat, azt per pillanat úgy nevezik, hogy Tom Hardy tekintete. Persze, sokan tették hozzá a magukét ehhez a fantasztikus produkcióhoz, de először őt szeretném kiemelni. Legutóbb A sötét lovag – Felemelkedésben láttuk, félig-meddig, hiszen arca nagyobbik felét egy maszk takarta. Mégsem hallottam egyetlen zokszót sem, miszerint ezért kár volt ilyen neves színészt szerződtetni a szerepre. Nem, ahhoz kellett az ő tekintete, az ő fellépése, és mindaz, ami fejben dől el egy színésznél. A Fékezhetetlenben értelemszerűen még nagyobbat alakíthat, hiszen nem hogy immár semmi nem takarja el képességeinek bizonyos hányadát, de a karaktere erősen az Oscar-jelöltek közé kívánkozik. Nem azért, mert Forrest Bondurant a törvényen kívül él s alkot, hanem azért, ami. Ahogy belép, ahogy mormog, ahogy előadja magát. Régi vágású keménygyerek, akit valamiért mégsem tudunk nem komolyan venni. Pedig ugyanezt akármelyik kocsmában előadják nekünk legalább négyen, csak hát vagy a rózsaszín-kék dzsogging teszi, vagy a túlzásba vitt hőstörténetek ("felemeltem a rendőrautót idefigyeljé…"), de azok a honfiak mindig csak egy pontig hitelesek. Vagy egy ponton túl. Ezért aztán nem baj, ha a profi előadóknál keressük inkább az ilyen kétes hírű példaképeinket, ez ugyanis még épp legális.

Sok, de több is lehetne

A játékához köretet készítő John Hillcoat önmagához képest egyébként most meglehetősen visszafogott. A szintén Nick Cave forgatókönyvírói közreműködésével készült ausztrál western, Az ajánlat, és főleg ugye Viggo Mortensen szintén csodás alakításával sikerre vitt posztapokaliptikus környezetű Az út sokkal komorabb, vészjóslóbb hangulatot árasztottak, mint most a szeszfőző testvérek története. Amely pedig, isten bocsássa meg, nem is olyan különleges. Nincsenek benne eposzi horderejű drámák, a bűnöző bűnöz, a rendőr üldöz, szerelmes meg mindig lesz valaki. Éppenséggel szó esik róla, hogy a legenda szerint ezeket a fiúkat képtelenség a másvilágra küldeni, de – szerencsére – ezt az erőltetett adalékot nem viszi túlzásba a film. De az már a karakterrajz és -játszás, illetve a rendezés zseniális volta, ami magával ragad jó mélyen és nem enged egész játékidő alatt. Így nem is veszem észre, hogy mennyire elmentünk amellett, hogy Jessica Chastain rendkívül stílusosan hozott karaktere amúgy tényleg mi a fenéért jött Chicagóból vidékre kocsmárosnak, vagy hogy a lányát féltő lelkipásztor is kaphatott volna egy vastagabb tollal meghúzott hátteret, ha már ilyen dühösen megjelenik néha-néha. Hogy hosszabb lett volna a film? Ez pont az a típus, amelyik ezt elbírná, így is rengeteget beszélnek, vagy csak mogorván néznek, de ez pont olyan cave-es, hillcoatos marconaság, amit három órán át is elnézne az ember. Még Shia LaBeouf sem zavaró, mert bár ugyanazzal az arccal csodálkozik rá riadtan ezúttal Gary Oldmanre, amivel korábban Optimus Prime-ra, a többiek jelenléte még őt is felértékeli.

Kinek ajánljuk?
- Akik régi vágású keménygyerekeket akarnak látni.
- Akik szeretik Nick Cave hangulati világát.
- Akik a western és a gengsztermozik mentén válogatnak filmet.

Kinek nem?
- Akik viszont a Transformerst tartják zseniálisnak.
- Akik nem szeretik, ha túl sokat beszélnek, amikor lőni is lehetne.
- Akik szerint a tépőzáras cipő márpedig cool.

9/10