Hugh Grant számtalanszor bebizonyította már, hogy minden körülmények között képes keszkenőrongyoló erejű könnyzáporra fakasztani tinilányokból és tinilányos anyukákból álló rajongótáborát. A jelek szerint a sztárnak, aki feltehetően már a high schoolban is a brit szigetek legsármosabbik sármőrének készült, a macsómanírok mellett némi színészi tudást is sikerült magába szívnia az oskolaévek alatt.
Hugh Grant az öröktini Meg Ryan-nel egyetemben szorgos romantikus komédia-gyártással töltötte utóbbi éveit. A színész komoly eséllyel pályázhatna a közönségéből legtöbb könycseppet kisajtoló sztár címére: eddigi életútját olyan filmek szegélyezték, mint a Négy esküvő és egy temetés, a Napok romjai, a Szirének, az Értelem és érzelem vagy a Bridget Jones naplója. Bár eleddig csekélyke jelét sem mutatta annak, hogy birtokában lenne a klasszikus értelemben vett színészi kvalitásoknak, legújabb, Egy fiúról című mozijával sikerült bebizonyítania, mégis a koponyájába préseltek valamellyes aktori ismereteket az angol színitanászok.
Will (Grant), a harmincnyolc éves világfi messziről kerüli a munkát és a három napnál hosszabb kapcsolatokat. Nem törődik mással, mint hogy divatos ruhákban járjon, sportos autókat hajtson, és a lehető legtöbb páréjszakás kalanddal gazdagítsa terjedelmes randilegendáriumát. Megteheti, hiszen vígan megél apai örökségéből, egy 1958-as sláger, a Santa's Super Sleigh tetemes jogdíjaiból. Miután megismerkedik egy magányos anyával, ráébred, hogy az egyedülálló szülők klubja igazi numeraparadicsom: az ismerkedni vágyó elvált nők szirompombába boruló virágos kertje. A felismerést szapora tett követi, Will sebtében csatlakozik a helyi klubhoz, és a sosemvolt fiúgyermekéről, Nedről szóló édesbús történetekkel felszerelkezve nekilát a nőfogásnak. Éppen az egyik anya, Susie elcsábításával foglalatoskodik, amikor megismerkedik az illető naiva barátnőjének kisfiával, Marcus-szal (Nicholas Hoult). Első találkozásuk alkalmával Marcus édesanyja, Fiona öngyilkosságot kísérel meg, Will pedig ripsz-ropsz a közeli kórház intenzív osztályán találja magát: a kisfiú úgy véli, hősünk tökéletes pótpapául szolgálna a számára.
A film cselekményének középpontjában Nick és Marcus kapcsolata áll. A gyerek hamar rájön, hogy Willnek egy fia csemetéje sincsen; a Nedről szóló sztorikat csak furfangos pick up-line-ként használja. A szemfüles kölyök rövid idő alatt magába bolondítja a szinglibárok egykori kiválóságát, aki - miután ünnepélyes keretek közepette ráébred, minden vágya, hogy egy gőgicsélő kisdeddel koronázza meg eddigi életművét - hamarjában nőülvehető asszonyka után néz. Meg is találja az ideálisnak tetsző delikvenst, mégpedig Rachel (Rachel Weisz) személyében.
Az Egy fiúról a legnemesebb culkin-féle hagyományokra építkezik. Minden álromantikus sallangja ellenére is szórakoztat, tökéletesen alkalmas arra, hogy vad vigyorhullámba ringassa a nézőit. Grant játéka jóval hitelesebb és karakteresebb, mint ahogy azt korábbi filmjeiben megszokhattuk, az ifjú Nicholas Hoult pedig amellett, hogy az Álomgyár történetének talán legennivalóbb csemetéje, meglepő komolysággal és odafigyeléssel alakítja a ráosztott szerepet. A mozit rendező Weitz-fívérek, akik egyebek mellett az elmúlt évek egyik legnagyobb kasszasikerét, az Amerikai pitét is jegyzik, szemmel láthatóan alapos munkát végeztek: a dinamikus vágások és a gonddal megkomponált dramaturgia még Hugh Grant kivételesen remek alakításán is erősítenek egy keveset.
