Van, aki már a forgatókönyvet is utálta, van, aki a szerződése miatt nem mondhatott nemet és aki a rendezővel nem jött ki, van, aki a végső verziót utálta, és van olyan is, aki a saját alakításával elégedetlen!
A muzsika hangja (1965) - Christopher Plummer
Íme, egy örök klasszikus és egy legendás színész, mi baj lehetett itt, kérdeznéd, kedves olvasó, és el is áruljuk rögvest. A filmbeli család fejét, von Trapp századost alakító, tavaly elhunyt Christopher Plummer ugyanis
egy gigantikus giccsnek tartotta az öt Oscar-díjjal jutalmazott musicalt, amit csak A slejm hangjaként (The Sound of Mucus) szokott emlegetni.
Egy, a The Hollywood Reporternek adott interjúban elárulta: „A történet rémesen szentimentális és nyálas volt. Nagyon keményen dolgoztunk, hogy akár csak egy morzsányi humort csempésszünk bele, de ez a munka olyan volt, mint egy döglött lovat korbácsolni: reménytelen." Azt véletlenül sem akarjuk sugallni, hogy Plummer szavai mögött az állt, hogy ő egy díjat sem vihetett haza és egy jelölést sem kapott…
Titanic (1997) - Kate Winslet
Kate Winslet az üdítő kivétel ezen a listán, mert ő nem a rendezőt, a műfajt vagy a stúdiót hibáztatja, hanem önmagát. Az angol színésznő akkor kezdte el a saját alakítását ekézni Rose Dewitt Bukater szerepében, amikor kijött a film 2020-as 3D kiadása, ott elszakadt benne valami. „Minden egyes jelenetemre azt gondolom: „Komolyan? De tényleg komolyan így játszottál? Még az amerikai kiejtésemet sem tudom meghallgatni. Remélem, azóta jobb lett, de itt borzalmas. Nehéz a korai munkáimat újranéznem, de a Titanic egyszerűen borzalmas! Ő. istenkém., bárcsak újra megcsinálhattam volna.” Winslet egyébként mindig zseniális, a szerepért pedig Oscarra jelölték, de semmi baj nincs azzal, ha valaki még jobbat akar.
Lopakodó (2005) - Jamie Foxx
Íme, egy színész, aki egyszerűen elszólta magát. Amikor Jamie Foxx A királyság (2007) című filmjét népszerűsítette, akkor sikerült azt mondania, hogy: „Örülök, hogy ezúttal nem kell hazudnom, mint a Lopakodó esetében, mert ez a film tényleg nagyszerű.” Erre persze mindenki felkapta a fejét, de senki sem akarna Foxx sajtósa lenni, mert ugye egyrészt nem úgy dicsérünk egy filmet, hogy nem olyan szar, mint egy másik, másrészt ebben simán benne van az is, hogy egy év múlva ezt a munkáját fikázza majd. Foxx egyébként így folytatta:
Néha le kell ülnöd egy filmet népszerűsítened, és akkor azt kell mondanod, hogy ez az eddigi legjobb munkám. Ezt mondtam a Lopakodóról is, és később ismerőseim, akik aztán megnézték a filmet, azt kérdezték: Hogy tudtál simán a kamerába hazudni?
Mellesleg A királyság tényleg sokkal jobb, mint a Top Gun koppintás Lopakodó.
Az esemény (2008) - Mark Wahlberg
M. Night Shyamalan egy igazi paradoxon, egy zseniális rendező, aki időnként csapnivaló filmeket rendez. Ilyen munkája volt a 2008-as Az esemény című biohorror is, amiben a fák és mindenféle növények fordulnak az emberi faj ellen, és
a történet nyilván valamiféle társadalmi üzenetet tartalmazott, csak kicsit nehéz volt megfejteni, hogy mit.
A filmben a főszereplő biológiatanár alakító Mark Wahlberg sem igazán tudta, mit kezdjen a sztorival, és bár nem feltétlen akarta oltani a filmet, véletlen mégis megtette. Amikor A harcos (2010) című filmje promóciója közben elszólta magát, amikor azt mondta, filmbeli partnerének, „Amy Adamsnek rohadt nagy mázlija volt, hogy végül nem kapta meg Az esemény női főszerepét”. Aztán ki kellett fejtenie, hogy a film pocsék, a sztorinak meg az égvilágon semmi értelme, az egészet be sem kellett volna mutatni.
Transformers (2007) - Shia LaBeouf
Van olyan, hogy nem maga a film rossz, legalábbis a maga műfajában, hanem a benne játszó színész képzelt többet magáról. Ez történt az azóta már konkrétan megbuggyant Shia LaBeouf esetében is, aki gyerekszínészként kezdte a pályafutását, de Michael Bay óriásrobotos filmjével, Sam 'Spike' Witwicky szerepében lett igazi sztár. Persze, Bay filmjei nem a minőségről, hanem a mennyiségről és a szórakoztatásról szólnak, azt mindenki tudja, nyilván LaBeouf is tudta, de ő jobbnak tartotta magát ennél. A szériát három film után otthagyó színész szerint a Transformers franchise az olyan nagy rendezők munkáival összehasonlítva, mint Martin Scorsese vagy Coppola, „egyszerűen érdektelen és rohadtul elavult”. Lehet szidni a Transformers-franchise-t, de minek, főleg valaki ezek révén lett az, aki.
Alkonyat (2008) – az egész stáb
Bár a széria csinált a többségükből sztárt, az Alkonyat filmek legtöbb színésze kifejezetten rühellte az egész csillámvámpír sztorit. Kristen Stewart karrierjét azóta is az határozza meg, hogy csakis másfajta filmeket csináljon, Kellan Lutz röhejesnek találta saját karakterét, de senki sem utálta annyira az egészet, mint az új Batman, az Edward Cullent alakító Robert Pattinson. Szerinte Stephenie Meyer könyvét ki sem kellett volna adni, majd így folytatta a karakteréről:
Minél többször olvastam a forgatókönyvet, annál jobban utáltam ezt a srácot, és aztán ennek megfelelően játszottam el. Mint egy mániákus depresszióst, aki gyűlöli önmagát. Ráadásul egy 108 éves szűzről beszélünk, akinek nyilvánvalóan komoly problémái vannak.
Csak egyvalaki nem panaszkodott, az indián farkasembert alakító Taylor Lautner, aki feltehetőleg sejtette, hogy itt jutott el pályafutása csúcsára.
Vasember 2. (2010) - Mickey Rourke
Nem sokkal A pankrátor (2008) sikere után vagyunk, a filmért Oscarra jelölt, magát újra nyeregben érző Mickey Rourke-ot pedig felkérik a Vasember 2 rosszfiújának szerepére. Az első sokk akkor jön, amikor rongyos 250.000 dollárt ajánlanak fel Ivan Vanko/Whiplash eljátszásáért – akkor már lehetett tudni, Robert Downey Jr. milyen sokat kap -, de némi vita és duzzogás után emelnek az összegen. A kicsit befeszült Rourke elmagyarázza Jon Favreau rendezőnek, mennyi ötlete van Vanko eljátszására, milyen sok réteget akar adni a karakternek, Favreau pedig végighallgatja, rábólint, és elkezdik a forgatás. Hősünk hatalmas lendülettel játssza el az őrült oroszt, majd beül a premierre, és leesett az álla. Az összes olyan jelenetét kivágták, amire büszke volt, és nem titkolta a csalódottságát. A film promóciója során azt nyilatkozta:
A végén egy hülyegyerek döntött az egészről, aki a pénzen ül. Kiderült, hogy Jon Favreau nem elég tökös ahhoz, hogy ellentmondjon neki, így a jeleneteim zöme a vágóasztalon végezte.
G. I. Joe: A kobra árnyéka (2009) - Channing Tatum
„Őszinte leszek, kib…ttul utálom ezt a filmet. Utalom a filmet, és csak azért játszottam benne, mert muszáj volt”
– nyilatkozta Channing Tatum Howard Stern műsorában. A Step Up-nak (2006) köszönhetően már felfelé tartó Tatum a G.I. Joe szuperkommandó Duke-nevű parancsnokát alakította ebben a kissé agyament militáns sci-fiben, amely Hasbro játékcsaládja alapján készült, de nem sok öröme telt benne. 2005-ben ugyanis a Paramount egy három filmre szóló szerződést íratott alá az ígéretes tehetséggel, akinek ez, karrierje azon pontján hatalmas szó volt, csakhogy a harmadik filmet jelentő G. I. Joe esetében már a forgatókönyvet is utálta, de nem tudott mit csinálni, kötelezte a szerződés. A Stephen Sommers rendezte filmben olyan, Tatumhoz hasonlóan jobb sorsra érdemes színészek szerepeltek, mint Sienna Miller, Joseph Gordon-Levitt vagy Christopher Eccleston, akik jó eséllyel szintén megbánták, hogy igent mondtak – meg Dennis Quaid, de ő arról híres, hogy mindent bevállal.
