Hűha, ha az élő kultusz (Butch Cassidy és a Sundance kölyök), az Oscar-díjas rendező (Átlagemberek), Robert Redford áll a kamerák mögé, akkor biztosra vehető, hogy meg fogunk igazolni. Hát nem. Most nem.
Redford valószínűleg nem ismeri a zseniális szövegvilágú Európa Kiadó (EK) együttes hazánkban kultikus tiszteletnek örvendő Igazi hős című számát, mert akkor nem esne a saját csapdájába, miszerint komolyan vegye-e magát, vagy sem, cinikusan szeresse és tisztelje a hazáját, avagy lobogó, lángoló lelkülettel - de mindenképpen kérdések nélkül. Az EK egyértelműen fogalmaz: cinikusan. Redford szintén megpróbál elgondolkoztatni, de nem sikerül neki. Vagyis: egyértelműen akar fogalmazni, de nem megy neki.
A vitathatatlan érdemeket szerzett Redford kifejezetten unalmas és érdektelen filmet forgatott, ami érzelmileg sem képes megfogni bennünket (pedig ért hozzá: Folyó szeli ketté, A suttogó). Az afganisztáni havas hegyek között (tálib) kereszttűzbe kerülő katonacimborák és köréjük szerveződő történetek - szenátor (Tom Cruise) kontra újságíró (Meryl Streep), illetve főiskolai professzor (Redford) kontra katonáskodni vágyó hallgató (Andrew Garfield) - elmenetelnek mellettünk. A túlbeszélt, mesterségesen fenntartott feszültség nincs a nézőre jó hatással. A rutinszerűen dolgozó rendezőnek a színészei rutinos alakítást hoznak (beleértve saját magát is), egyedül - és talán meglepő módon - Cruise képviselője emelkedik az emlékezéshorizont fölé. Értjük mi a szándékot, egy az intellektusra ható antimilitáris film készítésének vágyát, de bizony a szellemkedés és szellem más-más kategória.
